Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
tatódott. 301 Visegrád-vármegye Kristó Gyula szerint csak a Duna jobb partjára terjedt ki, sail, században a szomszédos megyék expanziójának áldozatává vált. 302 Horváth Lajos szerint Pest megye Visegrád vármegyéből alakult ki, melynek a Duna jobb parti részén (a Pilis hegység területén) jött létre később a pilisi királyi erdőispánság. Megállapítja, hogy a királyi és királynéi vármegyék nemesi vármegyévé történő átfejlődése a központi királyi hatalom fokozottabb jelenléte miatt késett, így Pest és Pilis megyék esetében is. 303 Györffy György részletesen elemzi a mai Pest megye területére eső középkori vármegyék, Hont, Nógrád, Visegrád, Pest és Pilis megyék kialakulásának, területének és birtokosainak történetét. 304 Álláspontja szerint az államalapításkor a Duna mindkét partjára kiterjedő Visegrád vár volt az elődje a későbbi Pest és Pilis 305 megyéknek, melyek az Árpád-korban nem voltak önállóak. István király kezdetben Esztergomba, majd Székesfehérvárra tette székhelyét, elhanyagolva Pest-Budát. Ezt alátámasztja, hogy püspökséget sem itt alapított, és megyeszékhely sem ez, hanem az Esztergomot keletről védő Visegrád vár lett. Anonymus 1200 körül már nem ismert Visegrád vármegyét, Pest várat viszont megemlít. Ugyanakkor pesti ispán a forrásokban nem szerepelt, és pesti vár sem jött létre, pedig ehhez adva volt római castrum Pest területén. 306 Zsoldos Attila vizsgálta legújabban részletesen a területünkre eső megyék kialakulásának kérdését. Eredményei leginkább Györffy György véleményével csengenek össze. Pest megye vonatkozásában hangsúlyozza, hogy területe eredetileg ahhoz a Visegrád vármegyéhez tartozott, amelynek legfőbb jellemzőjét a királyi birtokok szokatlan bősége adta. Zsoldos Attila a 13. századi állapotokból visszakövetkeztetve állapítja meg, hogy Visegrád vármegye keleti határa, a váci püspökség keleti határával megegyezően a Zagyváig (Heves)Újvár vármegyéig, azaz az egri egyházmegyéig terjedt, magába foglalva a későbbi Pest és Pilis megyék egészét, valamint a későbbi Esztergom megyének a Duna jobb partján elterülő déli részét. 307 Az önálló Pest megye kezdeteit kétségtelenül sürü homály fedi. Megállapítja, hogy nemcsak a Visegrád megye említésétől Pest megye írott feltűnéséig eltelt közel 250 év kitöltése okoz nehézséget, hanem a már kialakult Pest egyedi megyeszervezeti sajátosságainak a megmagyarázása is. Feltételezi, hogy Visegrád vármegyében - a források hiánya ellenére - éppen úgy létrejött várispánság, mint 301 Kristó 1988. 431-433. 302 Kristó 1988. 272. 303 Horváth 1995.18-21., 25. 304 Györffy 1987/b. A műben a szerző kb. 200 Pest megyei helységet ismertet. Foglalkozik érintőlegesen a lakosság lélekszámával is, (pl. Csőt falu lakóinak száma 1222-ben 18 volt). Megállapítja, hogy az Árpád-kor végi falvak lakosainak a száma megyénkben is 20 családos átlaggal számítható, amihez esetenként hozzá kell venni a középréteg (nemes, pap) egy-két házát. Györffy 1998. 507. "ÎAC A későbbi Pilis megye eredetileg a Pilis hegységre kiterjedő királyi erdőuradalom volt Visegrád vármegye területén. Györffy 1998. 583. Az Árpád-korban Pest megye 2/3 része udvari birtok volt, míg alig 1/3 része világi magánbirtok. Györffy 1998. 497-502. Pilis megye kialakulásának részletes történetét 1. Györffy 1998. 566-714. 307 Zsoldos 1998. 3-5., 8. 203
