Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

zad közepén lassan eltűnnek a föesperességek, majd a papok és a plébániák erőteljes csökkenésével, az esperességek is.

287 A 16. században bár a király kinevezett püspököket, de nem engedélyezték a törökök a hódoltság területén való tartózkodásukat. Távollétükben kötelezték a megyéspüspököket, hogy magukat püspöki helynökkel (vicarius generalis) helyettesítsék, de gyakran ez nem történt meg, legalábbis a 16. századból nincs adat rájuk. A 17. század elején a pápa orvosolni igyekezvén ezt a helyzetet, a missziós terület gondozására egyházi embereket jelölt ki. Ez azonban a magyar uralkodó ellenérzését váltotta ki, mert attól tartott, hogy a királyi kegyúri jog és az érdekelt püspökök joghatósága sérelmet szenved. Végül a pápa 1647-ben a belgrádi püspököt adminisztrátornak nevezte ki, azaz a belgrádi püspökséget felhatalmazta, hogy a magyar püspökök által nem látogatott hat egyházmegyében - köztük a váciban is - eljárjanak. A vita továbbra sem jutott köztük nyugvópontra, csak 1661-ben fogalmazódott meg, hogy ez a helyzet csak a török hódítás idejére érvényes.

288 A 17. században azonban már működtek a vikáriusok, ezt Pongrácz püspök jelentéséből tudjuk.

289 Szintén neki köszönhető egy 1675-ben összeállított térkép az egyházmegye plébániáiról. 340 templommal rendelkező várost és falut számlált össze. Voltak ebben katolikus és a látogatás időpontjában protestáns községek és templomok is.

290 Bár változatos templom ábrázolások találhatóak a Pongrácz-féle térképen, a vázlatosan ábrázolt egyházak rajza alapján sajnos nem lehetséges következtetni az egykori épület formájára.

291 A törökkor sajátos egyházi képződménye volt, hogy a - zömmel falusi - papokat gyakran licenciátusok (egyházi teendők végzésével felruházott iskolamesterek, jámbor életű személyek) helyettesítették. Pest megyében pl. Bp. XVII. ker.-Rákoskeresztúron, Dunakeszin, Tápóbicskén stb. jegyezték fel működésüket. Az egyházak fenntartása a török korban komoly nehézségekbe ütközött. A török adóösszeírásokból kiderül, hogy a mai megyére eső területen mindössze 10 település fizetett templomadót, és mindössze 1 templomot és 42 papot írtak össze.

292 Ugyanakkor Vácon pl. a 16. században négy volt keresztény templom közül három török világi célokat szolgált.

293 Az egyházi élet területén a 16. században gyökeres változást hozott a reformáció feltűnése. Kezdete hazánkban 1517-hez köthető. A reformáció az elvilágiasodott egyház bibliai alapokra való visszahelyezésére törekedett. A liturgiában történt fontos változás, hogy az úrvacsorát két szín alatt (kenyér és bor), és mindenkinek kiszolgáltatták. A szigorúbb kálvini irányzat a templomokból kiűzte a képeket, szobrokat, a szentek, az ereklyék és Szűz Mária tiszteletét. Az egyházi életet az őskeresztények mintájára alakították át, amelyben jelentős szerepet kapott a világi egyháztanács, a presbitérium. A reformáció a műveltség terjesztésében is nagy szerepet játszott, pl. az első magyar nyelvű Biblia kiadása 1590-ben református prédikátor, Károli Gáspár nevéhez fűződik. A 16. 287 Szarka 1947. 20. 288 Szarka 1947.14-17. 289 Szarka 1947. 21-22. 290 Bíró 1970. 41-42. 2Q 1 A térkép ábráinak nincs köze a valósághoz. Ezt igazolni lehet a ma is meglévő vagy ásatásból ismert középkori templomokkal. 292 Kaldy-Nagy 1971., 1977., 1985. Néhány esetben együtt szerepelt a templomadó és a pap. 293 Makkai 1958.104. 201