Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Bakács 1982. 917. reg.: 1378. aug. 12. „Kysyeneu felerészét a Szt. Mihály templom kegyúri jogával együtt ugyancsak ennek (Dada-i Benedek fia, Pál szabónak) adta. " Kozák 1984. 73-83.: Kozák Károly végzett 1973-ban régészeti feltárást a temetőkápolnában és környékén. A lelőhelyet azonosnak tartja az Афаа-коп Jenő falu nyomaival. A tatárjárás után (13. század második fele? vagy 14. század?) épült mai sokszögzáródású szentély alatt egy félköríves záródású alapozást talált, amely szerinte egy korábbi félköríves szentélyzáródású templomhoz tartozhatott.

17 A szentélyben kibontottak két középkori ablakot és előbukkantak az egykori boltozat vállköveinek a maradványai is, valamint oltáralapozáshoz tartozó kövek. A diadalív alatt beugró alapozást találtak, mely az északi oldalon a hajó irányába négyzet alakban kibővül. Ezt szószék vagy mellékoltár alapozásnak gondolja a szerző. A déli hajófal alapozása nyugat felé erősen megszélesedik. A déli hajófalban nem találtak sem bejáratot, sem ablakokat, mert ez az 1724-es helyreállítás után készült. A sekrestye később épült a szentélyhez, mivel falaik nem voltak kötésben. A szerző szerint ezt is 1724 után építették, aminek véleménye szerint az sem mond ellent, hogy a szentélyből a sekrestyébe nyíló ajtó félköríves lezárású és elszedett a keretköve. (5. kép) A sekrestye ajtaja fölött egy templommodellt ábrázoló kőfaragvány látható. (6. kép) A szerző másodlagos helyzetűnek tartja a 13. századi faragványt. Feltételezi, hogy a bejárat felett lehetett eredetileg. A kápolna falába másodlagosan beépített több román kori kőfaragvány is előkerült, a szentély és a hajó belső falsíkján pedig vakolatmaradványok. A szerző szerint a középkorban a templom titulusa Mindenszentek volt,

18 1724-ben pedig Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. Káldy-Nagy 1985.330. 264. sz. birtok. A 16. században puszta. MRT 7. kötet 1986. 40. valamint Mályusz II. 4146. reg.: 1405-ben birtokadományozás, a templom kegyúri jogát ekkor közösen birtokolják. Ugyanezt említi Bakács 1982. 1192. reg. 1223*: Györffy 1998. 523. és 640. „A jenéi pap 1329-ben a budai káptalan előtt tiltakozott a veszprémi püspök érdekében. 1334: 3 gs pápai tizedet fizetett, ekkor egyháza a budaiföesperességhez tartozott.. " BUDAKALÁSZ - KÁLVÁRIA DOMB, 3/20. LH. a. Kalász (Kálóz) с 1135*,1326** írod.: MRT 7. kötet 1986. 51.: A templomot nem találták meg csak a templom körüli temetőt és közvetlenül mellette egy lakóházat, mely feltehetően a plébános háza volt. (7. kép) Valószínűleg a templom elpusztult. A ház habarcsa sok mésszel, de kavics nélkül készült, falában lapos tégla is található. A templom körüli temetőben 13. századi éremmel keltezett sír is előkerült, mely alapján a templom 13. századi létezésére is lehet következtetni. 1710-ben a dombon álló, jó anyagból épült, toronnyal ellátott templomot csekély költséggel helyreállíthatónak mondják. Káldy-Nagy 1985. 335. 271. sz. falu. A 16. században lakott hely. 17 Bár valóban eltér a felmenő falak irányától az alapozás, de nem tartom valószínűnek, hogy ugyanazt az alapozást felhasználva építettek volna egy új templomot. Feltételezhetően az alapozás és a felmenő falak egykorúak. 18 Középkori forrását azonban nem idézi. 18