Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Káldy-Nagy 1985. 699-700. 650. sz. falu. A 16. században gyér lakosságot írnak össze, a században végig lakott hely. 1996 nyarán leletmentő ásatás keretében próbáltuk megmenteni a szántóföldi műveléssel elpusztított, de még fellelhető maradványokat. Sikerrel azonosítottuk Vecsés középkori templomát. A feltáráson azonban a templomnak mindössze csak egy L alakú alapozása került elő, amely talán a Ny-i zárófal része lehetett. A templom körüli temetőből 8 Árpád-kori sírt tártunk fel. (114. kép) 1318*: Györffy 1998.563. VECSÉS - HALOMEGYHÁZA a. Holm, Halom? с 1323*, 1729** írod.: Galgoczy 1877. 393.: „Hajdan falu volt. Alsó felén régi elpusztult templomának helye. " (L. uo. 345. jegyzetet.) Csánki 1890. 28. és Pest megye II. 1958. 389.: „A községhez tartozik Halomegyházpuszta, 'Holm' néven említi először 1323-ban az oklevél. (НО I. köt. 52.) Elpusztult középkori templomáról kapta jelenlegi nevét, amelyen először 1729-ben szerepel. " A török uralom alatt elpusztult. A templom még állt a 18. század végén is a puszta keleti részén, nádas területtől körbevéve. Téglalap alaprajzú, kb 6 x 10 m alapterületű építmény lehetett.

161 Káldy-Nagy 1985. 289. 225. sz. birtok. A 16. században csak pusztaként fordul elő a török összeírásokban. Müller 1986. 89-90.: 1841-42-ben zsellérek települtek Halom pusztára (Halomegyházára), ekkor 9 házat és 41 családot számoltak itt össze'. Varga 1997. 161.: Úgy tudja, hogy 1950 körül megásták „magánvállalkozásként" a templomot. A lelőhelyen 1996-ban és 1997-ben jártam. Ekkor a felszínen fiatal ültetésű erdő volt, a sűrű és magas aljnövényzetben csupán néhány követ és apró csontot lehetett találni.

162 VERESEGYHÁZ - Fő u., 37/29. LH. a. Veresegyház с 1375*, 1492** d. Árpád-kor-késő középkor írod.: Chobot 1915. 136-137.: „Amint neve mutatja és birtokosairól következtethető, temploma igen régi. Ezt a török hódoltság idején a kálvinisták foglalták el, mert Pongrácz püspök a Kálvin hitű községek közé sorolja Veresegyhazát, Dwornikovich szerint pedig jól fedett katholikus templomában kálvinista prédikátor van. " Bártfai Szabó 1938. 1161. reg.: „1492 június 25. A budai káptalan Szapolyai István nádor meghagyására kivonatosan felsorolja az örökös nélkül elhalt Rozgonyi János fia István birtokaira vonatkozó okleveleket és a birtok állapotát. " Köztük szerepel: „ Weresegyház kőegyház toronnyal. " 1 Bilkey Gorzó János: Vecsés nagyközség története. Monor, 1938. 42, 45, 74. 162 Tari Edit helyszínelése. CKM Adattár. 165