Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

papját írják össze. A templom a kálvini reformáció terjedésével a reformátusoké lett, s a török kor végéig a kezükön maradt. 1684-ben foglalták vissza a katolikusok és a lepusztult templomot restaurálva a 18. század végéig székesegyházként használják. „Az 1680-as várostérkép a tér D-i részét kitöltő háromhajós, félköríves szentélyzáródású templom alaprajzát ábrázolja. Dercsényi Dezső ennek alapján a XIII. század közepén dívó, a nemzetségi monostorok építése során kialakult típusra következtet. Az Althannféle térkép rövid, széles hajóval, a hosszan elnyúló, félköríves záródású szentélyhez E-i oldalon hozzáépített sekrestyével tünteti fel a körítőfallal ellátott templomot. A hitelesnek tekinthető alaprajzot azonban Oracsek Ignác terve őrizte meg. Támpillérekkel ellátott gótikus csarnoktemplom volt. A négy boltszakaszú főhajó szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Hasonló a D-i mellékhajó kiképzése is. Az E-i mellékhajó egyenes záródású, az első boltszakasznak megfelelő helyen sekrestyét képeztek ki.... A D-i mellékhajóhoz csatlakozó téglalap alakú helyiség szerintünk kápolna lehetett.... A templom helyén még nem végeztek jelentősebb régészeti feltárást. " (111. kép) VÁC - SZENT JAKAB KOLOSTOR, 31/3C. LH. b. Szent Jakab с 1319** *** írod.: Szarka 1948. 31-33.: A kolostor 1531-ben még működött. Az 1542. évi ostrom alkalmával erősen megrongálódhatott. MRT 9. kötet 1993. 429.: Lőrinc váci püspök 1319-ben kijelölte és átadta az ágostonosok Szent Jakab-kolostorának helyét. A fontos oklevél leírja a terület határait. Északról a kolostor a német város legközelebbi kúriájával határos, a kúriával átellenben volt a Szent Mihály-templom temetője. Az 1319. évi oklevél és egy 1680. évi térkép a kolostor helyét a Köztársaság út, Rév köz és Fürdő utca közötti területre jelöli ki. A 18. század elejére az épületegyüttes pusztulása annyira előrehaladt, hogy az Althann-féle telekkönyv térképén a hajdani kolostor és templom területe már tíznél is több telek között oszlik meg. Régészeti feltárás nem volt a lelőhelyen. Györffy 1998. 315.: Az 1319. évi oklevelet részletesebben idézi. Véleménye szerint a Mártírok útja és az Eszperantó utca sarkán állt a Szent Jakab kolostor. VÁC - SZENTLÉLEK ISPOTÁLY, 31/6. LH. a. Vác b. Szentlélek с 1349** írod.: Szarka 1948. 35.: Pongrácz Informátiójában 1675-ben említést tesz az intézményről. MRT 9. kötet 1993. 457.: A Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnát 1349-ben említik először, ekkor Bertalan kanonok volt a rektora. A hagyomány szerint az ispotályt a püspök tartotta fenn, a modern történetírás szerint a (mező)városi ispotályok fenntartója legtöbbször a polgárság volt. A török kor elején szűnt meg eredeti rendeltetése. 1570Káldy-Nagy 1985. 677. Ugyanitt említik a Szentlélek templomot, amelyet a nevezett város lakosai temetkezésre használnak. Azonos lehet a Szentlélek ispotállyal, ahol 1570-től temető volt. 157