Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Káldy-Nagy 1985.121. 73. sz. birtok: 1559-ben, mint Törtei falu lakosai által használt szántót, lakatlan pusztát írják össze. Tari 1995. 95-105.: 1992-ben leletmentő ásatás keretében tártuk fel a templom alapozásának nyomát és a templom körüli temetőből 7 sírt. A félköríves szentélyzáródáshoz téglalap alakú hajó csatlakozott. A diadalív alatt folyamatos alapozást találtunk. Az alapozási árokban a kitermelt kötés nélküli kőalapozásnak csak kis részletét találtuk meg eredeti állapotában. A kövek közé fekete földet döngöltek. A hajóbelső nyugati felének kb. a harmadánál szintén döngölt fekete földből készített alapozást találtunk, feltehetőleg Ny-i karzat alá készítették. Az alapárok mindössze 65-82 cm széles volt.

148 A templom az Árpád-korra keltezhető. A feltáráson talált Árpád-kori edénytöredékek alapján az Árpád-koron belüli finomabb korhatározás nem lehetséges. (107. kép) TÖRTÉL - CAKÓHALOM (MÁKHALOM) írod.: Balanyi 1973. 22.: „annál többet ígért a törteli Czakó-halom, amely körül találtatott a múlt évtizedben a nemzeti múzeum birtokában levő ama nagy bronzedény,... e halmon is csak a szőrhalmihoz hasonló temetőt s templom-alapfalakat fedeztünk fel ". TÖRTÉL - DUSTANYA írod.: Hídvégi 1984. 73.: „1942-43-ban templom alapfalakat ástak ki a tanyasiak, több emberi csontvázat is találtak. (Dus Ambrus, 50 éves közlése 1958. dec. 17.) A szomszédos Kalocsatanya földje tele van mázolatlan cserepekkel, itt a ceglédi Bezzeghék három csontvázat ástak ki edényekkel. Talán itt állt Téglaegyház. "

149 TÚRA - 1. LELŐHELY a. Túra с 1220*, 1507** d. gótikus Tájolás: K-Ny ! írod.: Chobot 1915. 208.: „Mária mennybemenetele tiszteletére épült temploma, Arányi Lajos véleménye szerint, XIV. vagy XV. századbeli gótikus építmény volt, melyet azonban a sok javítás által eredeti alakjából kivetkőztettek^ Az 1675. évi Pongrácz-féle térképen látható, de az 1696. évi Can. Visitâtio csak annyit mond róla, hogy Héviz fiókegyháza, az újabbak, hogy templomát ismeretlen időben e 'csehek' építették, a XVII. század végén két öllel megnagyobbították, a Rákóczi-fölkelés idején a lázadó gyöngyösiek fölgyújtották, de 1702-ben földesura és a hívek szépen helyreállították. Földesura Esterházy Miklós herceg 1770-ben ismét megnagyobbíttatta. 1847. május 24.-én beleütött a villám... A jelentékenyen megrongált templomot a hercegi uradalom 1852-ben kijavíttatta és a templompénztár terhére kifestették. 8) Gödöllő és Vidéke. II. 47. - 1) Liber II. Visit. Can. 8. 30. 165. " Elképzelhető, hogy a keskeny alapozás oka az volt, hogy a felmenő fal fából készült és csak az alapozást készítették kőből és téglából. A faépület alá készített kő vagy tégla alapozás elterjedt építkezési mód. Szeretném megjegyezni, hogy Hídvégi Lajos helytörténeti adatainak szinte minden esetben megtaláltam a régészeti bizonyítékát, ezért indokolt a biztos adatok közti szerepeltetése. 150