Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Káldy-Nagy 1985. 233-234. 168. sz. birtok. A 16. században mindig pusztaként írják össze. Varga 1997.118-119.: A Balla-féle térkép alapján ő is templomos helynek tartja. TATÁRSZENTGYÖRGY - PUSZTATEMPLOM DŰLŐ a. Szentgyörgy b. Szent György с 1508*, *** írod.: Galgóczy 1877. 359.: „A határban egy dűlőnek a neve ma is pusztatemplom dűlő, nem áll ugyan ott már fenn semmi rom, de a régi templom helyén az eke ma is még tégla- és cserépdarabokat forgat fel, ezenkívül a községtől mintegy 3 mérföldnyi körben az élők is még 7 pusztatemplomról emlékeznek, u. m. Peszér, Adacs, Baracs, Lajos, Mizse, Vacs, Esső, távolabb még több is van. " Csánki 1890. 34.: 1508-cal kapcsolatban Gyárfásra (III. 353.) hivatkozik. TATÁRSZENTGYÖRGY? - ZÁDOGEGYHÁZ a. Zádog, Zádogegyház c. 1295-96*, 1385** írod.: Bakács 1982. 991. reg.: 1385. szept. 1-i határjárás, melyben a budai káptalan Erzsébet királyné parancsára Gyál-i Kakas István királyi emberrel elvégzi Essew határjárását. Ebben szerepel „ nyugat felé fordulva két gyalogfenyős, Iwantarya nevű domb között a Géneken nevű réthez ér s ott határos a Zadogeghaz nevű elhagyott templommal, majd keresztülmegy Pezer község fölött egy dombhoz, ahol a föld alatt кип edények vannak s amely Essew és Zadogeghaz határa, " Bártfai Gyón mellé lokalizálta, 1. Bártfai Szabó 1938. 438. old.: „ 1458-ban Esső és Gyón határában van Bewne falu, Zadogeghaz déserta ecclesia," (Ez az 1385-ös oklevél 1458-as átirata.) Czagányi 1995. 99.: Szádognak, illetve Zádognak nevezi a falut, amelynek templomát és környékét a 15. század körül ismét használatba vették. 1295-96*: Györffy 1998. 5643.: Helyét Ócsától D, DK-re határozza meg. Mivel Essőtől délre kereshető, így a mai tatárszentgyörgyi határba lokalizálható. TELKI - BENCÉS MONOSTOR, 32/1. LH. a. Telki b. Szent István király с 1198** *** d. 11-12.század írod.: Bártfai Szabó 1938. 10. reg.: 1198-ban III. Ince pápa megbízza Jób esztergomi érseket, hogy orvosolja a telki monostorban található bajokat és állítsa vissza régi fényébe. Pest megye I. 1958. 204-205.: A feltehetően 1198-ban alapított és 1543-ban elpusztult kéttornyú apátsági templom romjairól az 1725. évi összeírás még beszámol. (A szerzők Szent Kereszt titulusának ismerik a bencés apátságot.) Káldy-Nagy 1985. 633. 590. sz. birtok. A 16. században puszta. MRT 7. kötet 1986. 322.: Plébánosa 1329-ben Péter volt, ugyanő, aki a pápai 5 garas tizedet fizeti 1333-ban és 1334-ben. „A dombtetőén elhelyezkedő falu közepén kőkereszt 145