Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

(a határjárás) „a magában Bikes e faluban található Szűz Mária templomának oltárafeletti déi ablakától indul és mindjárt, amint a kapun kilépünk nyugatra fordul Bocho(u) fia Miklós földjéhez-... ( a másik rész) hasonlóképpen az említett templom ablaktól kelet felé fordulva Márton kúriájának kapuján át a kert kapujához megy. " Ugyanez Bártfai Szabó 1938. 79. reg. Chobot 1915. 264-265.: „XIII. századbeli temploma a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Kubinyi Ferenc szerint a mostani falutól keletre eső legmagasabb dombon állott még félkörű apsisa volt. A török hódoltság alatt elpusztult. Az új betelepülők ezt valamennyire rendbehozták, mert Lantos Mihály licenciátusnak 1713-ban tett bevallása szerint három oltára és két harangja volt.

2> Azonban e templom kicsiny és roskatag volt s azért 1757-ben, a falu közepén a mostanit kezdték építeni,... 1) Forster. Magyarország műemlékei. II. 637. - Liber II. Visit. Cav. 131. " Pest megye II. 1958. 172.: A jelenlegi falutól keletre esö legmagasabb dombon feltételezik a középkori templom helyét, ez azonban a Tápióbicske-Szent Vid templommal azonos. Káldy-Nagy 1985.131-133. 81. sz. falu. A török időkben végig lakott volt. Tari 1991. 390-391.: A templomhoz tartozó falu a középkorban Bikcse néven szerepelt az oklevelekben. Az 1275-ből fennmaradt határjáró oklevél azért is külön beccsel bír, mert a templomról több információt ad a puszta említésnél. A határjárás során a templomot valószínűleg hosszában felezték meg a birtokosok közt.

136 1256*: Györffy 1998. 511.: Györffy olvasata megegyezik Wenzelével. TÁPIÓBICSKE - SZENT VID a. Szentvid? b. Szent Vid с 1390*, *** d. Árpád-kor Méret: rekonstruált, hajóbelső kb.: 7,5 * 5 m, szentélybelső kb: 3 x 4 m. Tájolás: K-Ny ! írod.: Csánki 1890. 35.: (Tápióbicskéhez) „Hozzátartozik a Vidi-puszta, mely Szent Vid néven 1390. és 1453-ban mint 'villa'fordul elő". Bártfai Szabó 1938. 459. reg.: Az 1390-es oklevélben a Bicskétől keletre fekvő Szent Vid felöli Füzeg halastóról szólnak. Káldy-Nagy 1985. 599. 557. sz. birtok. 1580-ban és 1590-ben Bicske és Tápiószentmárton falu lakói közösen használták Szentvid pusztát. Tari 1991. 391-394.: Az 1390. és 1449. évi oklevelekből kiderül Szentvid falu pontos helye, mivel „a Bicskétől keletre fekvő Szent Vid"-rő\ írnak. Az 1850-es években még látható volt a templom maradványa. A templom feltárását megelőzően 1959-ben G. Sándor Mária 3 sírt tárt fel az akkor már községi homokbányaként funkcionáló lelőhelyen. Megállapította, hogy a temető nagy része már megsemmisült. A templom nyomait a síroktól északra figyelte meg. Dinnyés István tárta fel a templom alapozásának csekély maradványát 1977-ben az Alsó-Tápió és Tápiószentmárton felé vezető műút által bezárt ' A szöveg alapján feltételezhető, hogy a templomnak nyugaton volt a bejárata. Részletesebb elemzést 1. Tari 1991. 390-391. 136