Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

csuti prépost a veszprémi egyház főesperese kérésére átírva Lodomér érsek 1297. jan. 14-i oklevelét a nagyszigeti plébánosok kiközösíthetőségéről, közhírré teszi, hogy ennek alapján a veszprémi püspökkel szemben engedetlen Simon 'de Sancto Martino ' és Mátyás 'de Sancto Nicolao' plébánosokat kiközösítette." Uo. 474. reg.: 1332-ben András plébános jövedelme 5 márka. Pest megye II. 1958. 144.: 1332-37 között papját Andrásnak hívták. 1562-63. évi adójegyzékben kisebb falvak között említik. A 17. század első felében református papjairól hallunk. A 18. században németek települnek be. Pesty 1984/a. 366.: A volt templom romját említik a falu szélén a ráckevei határ felé. Káldy-Nagy 1985. 582-583. 540. sz. falu. 1546-ban 1 papját írják össze. A 16. században végig lakott hely. Györffy 1998. 204-205.: 1252-ben IV. Béla itt ad ki oklevelet. Ábrahámberke (Cseketelke) határosa volt. 1272-90-ben IV. László oklevelét itt keltezik. Az egyház jövedelmét 1332-ben 5 márkára becsülték és fél márka pápai tizedet kellett fizetnie. SZIGETSZENTMIKLÓS - HÁROS a. Háros с 1264*, 1546** Méret: torony belső: 1,4 x 1,2 m. Falv: 0,6 m. írod.: Galgóczy 1877. 27.: „Régi történelmi nevezetességül még ezelőtt 20-25 évvel láthatók voltak a határban az elpusztult Haros és Szőlős községeknek, melyek lakosai Szentmiklósra telepedtek át, templom helyei és romjai. Ma már az ezek alapjában volt kövek és téglák is elhordatván, helyök sem ismerhető meg többé, s ott is szántóföldek terülnek. " Bártfai Szabó 1938. 50. reg. és Györffy 1998. 194-, 202.: 1264-ben a csúti monostornak adományozzák Al- és Felhárost, ebből az alkalomból IV. Béla a birtok határait leíratta. Genthon 1951. 358.: Templomrom a határban. Pest megye II. 1958. 145.: „Eredetileg királyi birtok, amely Szentmiklóstól északnyugatra, a Nagyduna-ág mellett, a Hárosi szigettel szemben feküdt.... A község a XVII. század végén pusztult el....Rosenfelt 1728-i térképe a templomot még jelzi...Rómer Flóris írja, hogy Szőlős és Háros elpusztult falvak templomainak romjai Szentmiklós határában vannak (Rómer-hagyaték. XVII. cs. 10). Az ő idejében a romok talán még látszottak. Lehetséges, hogy az 1264-i határjárásban említett 'kapolnahegh' a hárosi templom emlékét őrzi. " Bár térképen még szerepel, de 1725-ben romosként említik az épületet. Káldy-Nagy 1971. 122. sz. falu.: Hároson 1546-ban Matiás papot említik. Ugyanez Káldy-Nagy 1985. 293-295. 229. sz. falu. A 16. században végig lakott hely. Tettamanti 1975. 140.: „A Háros szigettel szemben, a Nagy-Duna dűlőben, a Vízmütelepnél Gere J. telkén középkori templom toronyalapja került elő építkezés közben. A kb. négyzetes torony belvilága 1,4 x 1,2 m, a fal vastagsága 0,6 m. A kerámia anyagból ítélve a templom és a település későközépkori. " SZIGETSZENTMIKLÓS - LAKIHEGY а. В ácsa с 1264** 128