Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Bártfai Szabó 1938. 317. reg.: 1352. április 18. keltezésű oklevélben János szentjakabfalvi plébános szerepel, mint egy korábbi, 1296-os adomány megerősítésének egyik kérelmezője. Bakács 1982. 800. reg.: 1363-ban a jogtalanul elfoglalt Szentjakab (Scenthiacob) birtokot említik. SZÁZHALOMBATTA - ALKOTMÁNY U., 27/17. LH. a. Százhalom c. 1430*, 1450** írod.: Káldy-Nagy 1985. 547-549. 501. sz. falu. A 16. században lakott hely. MRT 7. kötet 1986. 243.: 1430-ban Százhalomi Dénes szerepel oklevélben. „Százhalom templomos hely volt, toronnyal bíró templomát 1450-ben, Máté nevű plébánosát 1468-ban említik. " SZÁZHALOMBATTA - BÁTÉ a. Báté c. 1318*, 1382** d. Árpád-kor Méret: teljes h: 13,05 m, sz: 6,24 m, hajófalv: 1-1,10 m, a szentély falai 0,7-0,9 m. Tájolás: ÉK-DNy 64° írod.: Csánki 1897. III. 318. és MRT 7. kötet 1986. 235-237.: Első okleveles említésekor 1318-ban, Eth (a mai Ercsi mellett) északi szomszédja. A templomhoz tartozó falu a 27/7. lelőhellyel azonos. A kötet írásakor a templomról még nem tudtak. A falu a török korban elnéptelenedett és nem települt újjá. Pálóczi Horváth András 1997-ben tárta fel a nyújtott félköríves szentélyzáródású Árpád-kori templomot, összefoglalóját 1. a Függelékben. (94. kép) SZENTENDRE - R. к. TEMPLOM, 28/3. LH. a. Szentendre b. Szent András apostol c. 1009*, 1318** d. 13. század Méret: *teljes h: 34,19 m, sz: 10 m. Tájolás: *DK-ÉNy 104° írod.: MRT 7. kötet 1986. 268-273., 270-271.: „A pilis megyei Szentendre... neve a középkori plébániatemplom védőszentje, Szent András apostol nevéből származik. I. István király 1009-ben a veszprémi püspökségnek adományozott egy falut Visegrád megyében. A falu a Duna mellett fekszik... s ez a falu a később is veszprémi püspöki birtokként szereplő Szentendrével azonos.... a középkori eredetű római katolikus templomot Arányi Lajos írja le először: a nyolcszög felével záródó szentélyű, támpilléres, keletéit középkori templomot szerinte valaha kőfallal vették körül.... 1'954-57-ben a műemléki helyreállítás során Tompos Erzsébet és Csemegi József végeztek falkutatást. A XVIII. században erősen átalakított templom építéstörténetében 3 középkori periódust állapítottak meg. " 1. - A 13. század második felében épült a hosszház vastagabb falú alsó szintje, az egyenes záródású szentély, valamint az É-i oldalon lévő sekrestye. E periódushoz köthetők a 123