Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Uo. 9.: IL Endre király feleségét Meráni Gertrúdot ebben a templomban temették el. Homokkőből gazdagon faragott, alakokkal bőségesen ellátott síremlék díszítette egykor a királynő sírját. Az ülőfigurák töredékei között több koronás királyfej is előfordult. A királynő homokkőből faragott síremlékének alakjai testszínnel, pirossal, kékkel festettek és aranyozottak voltak. A megmunkálás Chartres déli kapujával mutat összefüggést. MRT 7. kötet 1986.159-164.: Rövid összefoglalása olvasható a topográfiában. Györffy 1998. 689-692.: A francia anyaapátságtól való távolsága okozhatta, hogy a rendetlen életmódot folytató szerezetesek kivizsgálását rendelték el több alkalommal (1199-, 1222-, 1225-, 1232-33-ban). Ugyanakkor tekintélyük miatt őket küldték ki a pápák ügyeik kivizsgálására vagy bírónak. 1213-ban Gertrúd királynét a közelben ölték meg és itt temették el. A monostor számos birtokkal és vám bevételekkel (pl. győri, pozsonyi, csütörtökhelyi), halastavakkal rendelkezett. 1326-ban a veszprémi püspök kiközösítette a pilisi apátot, mert elfoglalta a budakalászi plébániát és saját szerzetesét helyezte oda papnak. PILISSZENTLÁSZLÓ - PÁLOS KOLOSTOR, SZENT LÁSZLÓ-HEGY, 20/1. LH. a. Kékes b. Szent László с 1291**, ***, 1301* d. Árpád-kor írod.: Györffy 1956. 285.: A monostor először 1291-ben szerepel a veszprémi püspök által elismert pálos egyházak között, ekkor megemlítik a templom védőszentjét is. A szerző szerint a pilisszentlászlói remetekolostor fokozatosan fejlődött és bővült, egy-két remete lakhelyéből egy kápolnával rendelkező remete teleppé, majd ez egy 20-30 remetét befogadó kolostorrá. így lehetséges, hogy Róbert Károly király is építtetője volt, mert bővítette az épületegyüttest. Pest megye I. 1958. 70., 658-659.: Valószínűleg a középkori romok helyén építették fel 1770 és 1772 között az új (a mai r. k.) templomot. MRT 7. kötet 1986. 166-167.: 1294-től az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozik. Kékes falu első említése 1301-ből származik. A kolostor már 1526-ban elpusztulhatott. Még 1776-ban is szerepelnek egy térképen a pálos kolostor romjai. A mai Szent László király tiszteletére szentelt barokk templomot a régi romok helyén építették fel. ,,A templom belsejében több helyen figyelhetők meg másodlagos fekvésben középkori faragott kváderkövek. 1975-ben a restauráláskor a padozat alatt az oltár és a szentély K-i fala között egy valószínűleg középkori falrészlet tűnt elő. 1976-ban a templom D-i oldalán, tőle kb. 20 m-re ásott sírgödörben egy falsarokrészlet került elő. A plébánia udvarán látható töredékek: faragott nyílásbéllet és tojásdad alakú szenteltvíztartó csésze (XIV-XV. század) is a templom környékéről származnak. " Györffy 1998. 700-701.: 1291* 113