Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

írod.: Káldy-Nagy 1985. 706-708. 655. sz. falu. „ Verovic" néven írják össze, a 16. században végig lakott hely. MRT 9. kötet 1993. 248.: 1332-ben Vetisa (Verutza) néven az esztergomi érsekségnél vették fel a pápai tizedjegyzékbe, ekkor plébánosának, Máténak 13 márka jövedelme volt. Verőce plébániája Pázmány Péter szerint a közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelt templomok közé tartozott. „Zsigmond király 1433-ban pálos kolostort akart alapítani a váci egyház foldj én, ott, ahol a Szent Zsigmond templom áll. 1452-ben tudjuk meg, hogy ez a templom Verőcén volt". 1653. évi urbárium szerint temploma ekkor már romos volt. A középkori romok helyén építették fel valószínűleg a mai Szent András plébániatemplomot. Györffy 1998. 319-320.: 1324-ben a váci püspök birtoka, amikor a marosi vendégek halászata Verőcétől az Ipoly ig terjedt. NÓGRÁDVERŐCE - MAGYARKÚT, 20/6. LH. a. Társa с 1559*,1734** d. 13.század Méret: külső h: 16,5 m, *sz: 8,7 m. Tájolás: *K-Ny 96° írod.: MRT 9. kötet 1993. 243.: „A templomot 1932-ben dr. Hegedűs Károly budapesti ügyvéd cserkészekkel kezdte feltárni. Az általa készített alaprajz egyhajós, 16,5 m hosszú (külső méret) egyenes szentélyzáródású falusi templomot ábrázol, amelynek bejárata a Ny-i oldalon volt.... A hajó falai kb. 1,8, a szentélyé kb. 3 m magasan álltak, a szentély keresztboltozatának bordáit tartó konzolok közül kettő még a helyén volt. Szőnyi Ottó szerint az épebb ÉK-i konzol öt oldalú, lefelé keskenyedő gúla, amelynek csúcsa le van szelve. 1933-ban Horváth Adolf János folytatta a feltárást. Megfigyelése szerint a templom falai nagyobbrészt mészkőből, kisebbrészt andezitből... készültek. " A szentély szerinte régebbi és megviseltebb, mint a hajó, s más kőből is épült.

110 (76. kép) NYÁREGYHÁZA a. Nyár, Nyáregyháza с 1390* (Nyár), 1411* (Nyáregyháza) írod.: Bártfai Szabó 1938. 535. reg.: „1411 október 15, Pest.... Cinkotai (de Zingotha) Pál fiát Istvánt Nyáregyházából bizonyos rész megilleti, megegyezés alapján nekik 19 királyi mértéknyi területet átengednek. " Valamint Bakács 1982.1259. reg. Bakács 1982. 1021. reg.: 1390-ben családnévként fordul elő, amikor eskütársként említik többek között Nyári Bálint fiát, Istvánt. Korábban Nyár, majd egymással párhuzamosan él a két név. Káldy-Nagy 1971. 236. sz. birtok és Káldy-Nagy 1985. 460-461. 404. sz. falu. A törökkor elején, a 16. században még létezett a falu, később pusztulása után Kecskeméthez tartozott. Román stílusú keresztelőmedence töredékeket és 11-12. századi pénzeket, kulcsot és sírleleteket is találtak. 103