Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Györffy 1963. 897.: 1266-ban már feltűnik a név oklevélben, amikor Kalánkőröse a Bor-Kalán nem erdeje volt, melynek egy részét ekkor tulajdonosa a margitszigeti apácákra hagyta. Káldy-Nagy 1985. 388-390. 329. sz. falu. A 16. században lakott hely. 1546-ban 2 papját, 1559-ben 1 papját írják össze. Balanyi 1989. 72-73.: A mai templom falai „között feltételezhető a XI-XIII. századi templom földalapja, mely 11 méter hosszú és 6 méter széles volt, ennek a fundamentumnak a külső szélén ásták meg a XIII-XIV. századi kőtemplom alapozását, melynek a szélessége 8 m, a hosszúsága 17,5 m. A XIV. században lebonthatták e templomnak a sokszög alakú szentélyét, és meghosszabbították 9 méterrel, majd a XV. század végén megépült a nagy kőtemplom, 5,5 m széles toronnyal és a XIV. századi templom folytatásában és az új templom szentélyéhez csatlakozó sekrestyével. " Az 1968. évi nagy templom renováláskor fedezett fel számos építészeti műrészletet.

106 így többek közt 14. századi „kőbéléses körablakot", befalazott ajtónyílást, támpilléreket, további ablakokat. (74. kép) 1283*: Györffy 1998. 529.: Györffy nem fogadja el az 1219-es „Crisi"-t Kőrös első említésének. Ez szerinte a Jászfényszaru közelében fekvő Kérésére vonatkozik. 1283ban azonban a mai Nagykőrös területére lokalizálható a „Keurus"

'-on datált IV. László király oklevél.

107 NAGYKŐRÖS - SZŐRHALOM d. Árpád-kor Méret: „A korábbi templom hajójának átmérője 11 m, a szentélyé 5,6 m. A kőtemplom hajójának átmérője 8 m, a szentély h: 2,8 m, sz: 4,4 m. A korábbi templom alapjának a mélysége 90 cm, a kőtemploménak 70 cm. " Tájolás: * ÉK-DNy 32°

108 írod.: Balanyi 1989. 70.: „A szőrhalmi első templom fekete színű döngölt alapon állott és falai téglából épültek. Kör alakú épület volt, melyhez félkör alapú szentély tartozott. Valószínű, hogy a XIV. századra a falai annyira megrongálódtak, hogy nem volt érdemes helyreállítani és helyére valamivel kisebb, de egyenes záródású szentéllyel újat építettek. Ez már nem a régi alapon állott, hanem azon belül.... A két templom alapjainak a feltárását 1959 szeptemberében végeztük el. " (75. kép) 1 A Balanyi által feltételezett román kori templom adatai (közölt alaprajzáról lemérve), h: 10,7 m, sz: 6,4 m, az ennek bővítésével feltételezett gótikus templom h: 17,2 m, sz: 8,3 m. Bizonytalan adatait a ludasi templom alapján fenntartással kell fogadnunk. Bár ugyanarról a helységről beszél, nem említi az 1963-as munkájába már felvett, Csongrád vármegyébe tartozó Kalánkőröst. 1963-ban még vitathatónak tartotta a IV. László által itt keltezett oklevelet, 1998-ra azonban ezt elfogadta. 1 ПО r Tájolása: DNy-EK 214°. Az eredeti leadott adattári ásatási dokumentációban (Nagykőrös, Arany János Múzeum Adattára 282-70/1-2.) többször át van radírozva az É-i irány, jól látszik, hogy a tengely másik vége is mutathat É felé. Ebben az esetben valószínűbbnek tűnik a tájolás, így helyesen: ÉK-DNy 32°. Bár Varga 1997. 118. Galgóczy nyomdokain elfogadja a lelőhely azonosítását a Nagykőrös határában feltételezett helynév nyomán Esed faluval, első említésének az 1138. évi dömösi ado100