Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Péter: A természettudományok oktatásának kezdetei Nagykőrösön

Farkas Péter (Arany János Múzeum, Nagykőrös) A MATEMATIKA ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK OKTATÁSÁNAK KEZDETEI NAGYKŐRÖSÖN (1725-1851) Aki az elmúlt századokban a nagykőrösi iskoláról szólt, az egyértelműen a reformátusok nagykőrösi iskoláját említette meg. A város mindig büszke volt intézményére, s ezért szívesen kutatta múltját is. A 19. századi kutatók régebbinek gondolták az iskolát a valóságosnál. 1 Tény­legesen nincsen adatunk az iskola alapításáról. Biztosan csak azt tudjuk, hogy 1630-ban már működött, s falai közt 1693-tól megszakítás nélkül középszintű képzés folyt. 2 A kor szokásának megfelelően, egészen a 19. század derekáig, ennek a nagykőrösi iskolának mindig volt alapfokú (elemi) tagozata is. Az elemi iskolát a középiskolához kapcsolta előbb a preceptori rendszer, vagyis az a megoldás, hogy a nagyobb diákok tanították a kisebbeket, majd az állandó tanítók alkalmazásától, 1821-től kezdve 3 a közös igazgatás. Az egységes nagykőrösi iskolához (mely koronként változó módon főiskola, gimnázium, líce­um néven szerepelt) 1839-től 1848/49-ig egy középfokú tanítóképző és, részben ezzel összefüg­gésben, egy gazdasági (gazdatisztképző) intézet, majd 1855-től 1858-ig újból egy középfokú tanítóképző intézet tartozott. 4 A reáliák oktatástörténetének kutatása során az egységes, de az előzőek szerint tagolódó nagykőrösi református iskola adatait gyűjtöttük össze. Sajnos, éppen a kezdetek tekintetében le­véltári anyagra nem támaszkodhattunk. Szerencsére a múlt század végétől kezdve több helytör­ténész kutató is foglalkozott az iskola történetével, felhasználva az akkor még meglévő, s azóta elkallódott vagy lappangó levéltári anyagot. Forrásközléseiket, természetesen, felhasználtuk. 5 Vizsgálódásaink során a természettudományi tantárgyakra (fizika, kémia, biológia és rokontu­dományok), a matematikára, valamint az alkalmazott tudományokhoz kapcsolódó tantárgyakra (ökonómia, mezőgazdaságtan, műszaki tudományok, orvostudomány, stb.) voltunk tekintettel. A földrajzot csak módjával vehettük figyelembe, hiszen ez a tantárgy fizikai földrajzot, természe­ti földrajzot az általunk vizsgált időszakban, vagyis a 19- század dereka előtt, csak elenyésző há­nyadban tartalmazott, s valójában a történelem kiegészítő tárgya volt. A MATEMATIKA Az előbb felsorolt tantárgyak közül a matematika bukkan fel elsőként, mégpedig az 1725-ös iskolai törvényekben. A középszint alsó osztályaiban oktató tógátusok, a köztanítók (publicus praeceptorok) kötelességeiről szóló fejezet 3- pontja a következőt rendeli: „(A köztanítók) a leg­szorgalmasabban törekedjenek arra, hogy a gondjaikra bízott tanítványokat hűségesen és értel­mesen tanítsák és pedig úgy az iskolán belül és kívül követendő erkölcsük képzése és javítása által, valamint a tanítás közben felvett auctorok magyarázása és gyakorlatok készítése által, azo­kat saját kezűleg írassák le tanítványaikkal. A syntaxis és etymologia tanítói pedig szerdán és szombaton eszélyesen gyakorolják tanítványaikkal a számtant, különben az igazgatóság szigorú büntetését vonják magukra." 6 Miként a törvényeket közlő szerzők megjegyzik „ez az első meglévő jele annak, hogy a reális tantárgy is adoptálva van iskolánkban; bár az a körülmény, hogy épen a két szünnap délutánját tű­zi ki a törvény a tanítására, eléggé jelzi, hogy az csak mostoha gyermek gyanánt volt befogadva." 7 329

Next

/
Oldalképek
Tartalom