Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében

A községi orvosok feladatát az alábbiak szerint határozza meg: „Legfőbb teendője a községi orvosnak a szegény nép gyógyítása, erre nézve: 1. Kötelessége területe szegény betegeit ingyen gyógyítani, s őket bármily időbe meglátogatni. A nem szegények egy látogatásért legalább 30 kit fizetnek. Járvány idejében kettőzött szorgalommal teljesíti látogatását, a ragályos járványnál igyekszik a betegeket az egészségesektől elkülöníteni, s ha lehet, számukra kórházakat állítani. 2. A szegények számára elrendelt gyógyszereket szabályszerűleg rendeli, hogy azok lehetőleg olcsók legyenek. Ha székhelyétől csak egy órai távolságra gyógyszertár nem létezik, akkor házi gyógyszertárral köteles a községi orvos magát ellátni és a beszerzett gyógyszerek kiszolgálásáról, valamint azok árszabásáról a fennálló szabályokat pontosan s lelkiismeretesen követni. 3. Ügyelni tartozik arra, hogy csak a község elöljáróságánál igazolt szegény betegeknek szabad gyógyszereket közköltségre rendelni. 4. A betegeken kívül a szülőnőket, kisdedeket, lelenczeket, aggokat, nyomorultakat, bénákat és elmekórosokat is gondjai alá veszi a községi orvos."

10 Ezenkívül orvosi teendőket is ellát. Az 1876. XIV. t. с által előírt megyei közegészségügyi beosztást az 1876. november 14-i évnegyedes közgyűlés hagyja jóvá.

11 Ismertetésre kerül a belügyminiszter 31024. számú rendelete, melyben a közegészségügy rendezéséről szóló törvény pontos végrehajtásának biztosítására a következő előintézkedések megtételét rendeli: „A törvényhatósági és községi egészségügyi bizottságok megalakítását, az elsőfokú hatóság mellé szakközeg rendelését, a községi orvosi állások megállapítását, úgyszintén a közegészségi köröknek egyesítés vagy csoportosítás útján való alakítását, a községi és körorvosok fizetésének megállapítását, azon községeknek kijelölését és utasítását, melyek külön és melyek községi szülésznőt közösen alkalmazhatnak." Az év végéig rendeli a szükséges egészségügyi személyzet alkalmazását, névjegyzéküket működésük megkezdése után kell összeállítani. A közgyűlés megalakítja a megyei egészségügyi bizottságot, melynek hivatalból tagjai: Hirkó László tiszti főorvos; Helle János, Gänger Mór, Geszner Mihály, Krajcsik Rezső, Gaál István, Gráner Dávid, Garami Antal, Krászonyi József, Bürger Adolf, Magyar Sándor, Saáry Antal, Vecsey Gyula, Emerich Gottfried járási orvosok, Némedy Pál, Major Imre, Balázs Kálmán, Jedlicska Lajos, Lachs Samu járási állatorvosok; a közigazgatási bizottságból kiküldött tagok: Fegyveres Ádám mérnök, Benkár Dénes építész, Szerényi Vincze gyógyszerész; a m. kir. honvédelmi minisztérium által kijelölendő honvéd zászlóalji főorvos; a közgyűlés által közfelkiáltással megválasztott tagok: Balog Imre, Bossányi László, Dalmad Győző, Foglor János, Földváry Mihály, Gullner Gyula, dr. Haas József, Halász Bálint, Halász Boldizsár, dr. Halász Géza, Halász Mór, Hindy Géza, Jordán István, Kovászy Gyula, Láng Géza, Lippa Pál, Madarassy István, dr. Poór Imre, ifj. gr. Ráday Gedeon, id. gr. Ráday Gedeon, Rudnyánszky Ferenc, Szirák Imre, dr. Vári Szabó János. Ezt követően határozat születik a megye közegészségügyi beosztásáról. Azok a községek, amelyek nem tartanak községi orvost és - mivel 6000 lakosnál kevesebbel rendelkeznek — erre kötelezni sem lehet őket, a 142.§. értelmében „orvos tartása tekintetében közegészségügyi körbe következőleg csoportosíttatnak": 1. Abony, Törtei 2. Tószeg, Várkony, Vezseny 3. Tápiószele, Farmos 4. Nagykáta, Mártonkáta 5. Tápióbicske, Tápiószentmárton, Pánd, Tápióság 355