Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében
JEGYZETEK 1. Kmety Károly, 1911. 399. 2. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltárában A/2 fond jelzetű anyag a népmozgalom főeredményeit tartalmazza az 1901-1910 és 1911-1920 közötti évekre, évenkénti és településenkénti bontásban. Néhány összesített adattól eltekintve, amely a Statisztikai Hivatal Évkönyveiben található, ez az anyag még nem jelent meg nyomtatásban. Úgy véljük, mind a téma további feldolgozásához, mind a helytörténeti kutatásokhoz segítséget adhat az anyag részletes közlése. Ezúton mondok köszönetet Tóth Árpádnak, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára vezetőjének, aki a kiadatlan anyagra felhívta a figyelmemet és rendelkezésemre bocsátotta azt. 3. Szántó József, 1882. előszó 4. Sághy Ferenc, 1939 20. 5. Terjedelmi okok miatt a teljes anyag közreadására nincs lehetőség. A népmozgalmi anyagból kimaradt a házasságok száma és a születések megoszlása törvényes- Ш. törvénytelenre. A halálokok részletezésétől el kellett tekintenünk, ezeket ugyan községenkénti bontásban, de csak 10-10 éves összesítésben foglaltuk össze. Itt eltekintettünk az erőszakos halálokok (baleset, öngyilkosság, gyilkosság), az egyéb és az ismeretlen halálokok felsorolásától, valamint az elhaltak nemzetiségére vonatkozó adatoktól. 6. Sághy Ferenc, 1939.16. 7. Kmety Károly, 1911. 399. 8. Kmety Károly, 1911. 419. 9- Pest-Pilis-Solt megyék közegészségügyi bizottmányának javaslata a megyei közegészségügyi helyhatósági szervezete tárgyában, 1868. H. п.. A bizottmány tagjai: Beöthy Lajos első alispán mint elnök, Dalmady Győző főjegyző mint jegyző, Kajdacsy István központi, Hirkó László járási, Mizsey Endre fegyházi rendes főorvosok; Balassa János, Bakos Miklós, Buzinkay Gyula, Csajághy Béla, Halász Géza, Kovács Sebestyén Endre, Mátray Ferenc, Poor Imre, Pólya József, Vári Szabó János, Kovács-Schmidt János, Steszl Lajos, Argenti Döme tiszteletbeli főorvosok, Balázs Kálmán főállatorvos, Szabó Alajos tiszteletbeli főállatorvos; Mády Pál, Geszner Mihály, Lángh Ferenc, Magyar Sándor, Földessy József, Gaál István, Kelndorfer Armin, Clementisz József, Bolgár Lajos, Emrich Gottfried rendes járási orvosok; Molnár Ignácz, Deutsch Salamon, Glück Ignácz, Mandl Jakab, Saári Antal, Garami Antal, Oláh Gyula, Olicser Károly, Vaskovits János, Bodor Antal, Graner Dávid, Pollák Vilmos, Hacker Lajos, Simonies Balázs, Schumayer Ignácz, Birói Béla, Klingert Kálmán, Hasz József, Doktor Jakab tiszteletbeli járási orvosok „és végül azok, kiket a közgyűlési határozat a bizottmány tanácskozásaiba mint tagokat különösen meghivatni rendelt u. m. Bókay János orvostudor és gyermekkórházi igazgató, Lippay Gáspár, Hirschler Ignácz, Lumnitzer Sándor, Korányi Frigyes, Patrubán Gerő, Rósay József orvostudorok; Kiss Károly és Stupa György gyógyszerészek". 10. Uo. 43-44. 11. Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban: PML) IV/403 a 12. Nem a mai értelemben vett sebészt kell érteni, a sebészmester az orvosinál alacsonyabb képzettséget jelentett. 13. A táblázatot Szántó József i. m. 142-143. oldaláról idézzük. Az egy orvosra jutó lakossági szám a feltüntetett adatok szerint nem minden megyénél egyezik. Erre valószínűleg a szerzőnek a táblázat végén elhelyezett megjegyzése ad magyarázatot: „A kiszámítás Budapest főváros kivételével, megyék és szab. kir.. városok orvosi létszámainak egybevételével történt". Eltérő a lakosság száma a megyénkénti felsorolásban és a táblázatban. Előbbinél szerző a „legújabbat megelőző összeírás", utóbbinál a „legutóbbi összeírás" népességi adatait tünteti fel. A rangsorolást a változtatás nélkül átvett táblázat adatai alapján készítettük, elfogadva a szerzőnek az esetleges hibákra vonatkozó, a bevezetőben tett megjegyzését: „.. .ha netalán némi fogyatkozásokat észlelne a nyájas olvasó: méltóztassék elnézéssel lenni, miután e téren a legelső kísérlet történt e szerény munkával..." 14. PML W/411 d PPSKk vármegye tiszti főorvosának nyilvántartásai, dátum nélkül. A lakosság lélekszámából és a „zöldkeresztes" egészségvédelem adataiból következtetve az összesítés az 1920-as évek végén készülhetett. 368