Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

Az alapdíj nem volt nagy összeg. Érdekesnek találtuk, hogy ennek ellenére nem volt általánosan elterjedt a belépés. Általában ott, ahol a lelkész felismerte ennek jövőbeni értékét, ott sikerült a tanítót is meggyőznie erről. Ahol azonban a lelkész nem volt tagja ennek a nyugdíjintézetnek, ott a tanító sem lépett be. Az intézet alapszabálya határozta meg a működés feltételeit, a nyugdíj összegét és azt, hogy kinek jár a segítség. Ez külön pénztár volt az egyházmegyében, külön pénztárossal. Évente jelentette a pénztáros az egyházmegyei közgyűlésnek, hogyan áll ez a pénztár. Többször módosították az alapszabályt, melyek a kor követelményeihez igazították ezt a segélypénztárt. Érdemes megismerkedni az alapszabállyal, mely jelzi a 19- század közepének szociális érzékenységét is. „A pestmegyei ágostai hitvallású esperességi özvegy-árvai nyugdíjintézetnek a Farmosra ez ügyben kiküldött választmány által módosított alapszabályai: 1. Az intézet célja 1. Az ezen intézethez tartozó részvényespapok, tanárok és tanítók özvegyei, árváinak, valamint a hivatalt és jövedelmet vesztett, vagy bármelly más oknál fogva nem szolgálható papok, tanárok és tanítóknak évenkénti nyugdíjak általi segélyezése. 2. Az intézet anyagi alapja 2. Az intézet anyagi alapját teszik részént meglevő s ezentúl is szaporítandó tőkéi, részént évenkénti jövedelme. a) Tőkéi két félék: - alaptőke, melly részént alapítási ajándékok, vagy hagyomány, részént a részvények által évenként befizetett részvénydíj, vagy részvény tőke, részint az egyházak által nyújtani szokott évi segedelem, részént végre mind ezeknek kamatjaiból gyűlt össze, és a melly ezután isNszaporítandő; - tartaléktőke, melly az intézet évi jövedelmeinek évenként félreteendő s külön kezelendő részéből áll. b) Az intézet évi jövedelmét teszik: - az alaptőke kamatai - a tartaléktőke kamatai - az egyházak által lekötelezett évi adakozások. 3. Az alaptőke mozdíthatatlan, azt nem lehet soha nyugdíjak fedezésére fordítani. 4. Az alaptőkéhez csatolandó: a) a részvény után befizetett alaptőke b) a beíratási díj, mellyel minden részvényes az intézetbe lépéskor fizetni köteles s melly 4 pengő forintból áll c) az e célra történő hagyományok vagy bárminemű adakozások. 5. A tartalék tőke az intézet pénzerejének növelésére szolgál s biztosítja egy részt az alaptőkét, másrészt a nyugdíjaknak kifizetését, azért is mozdítható és pedig: a) ha az alaptőkét nem reménylett veszteség érné, a tartalék tőkéből a veszteség kipótolandó b) ha az intézet évi jövedelméből a nyugdíj meghatározott minimuma ki nem telnék, a hiány tartalék tőkéből fedezendő. 3- Az intézet elemi alapja. 6. Az intézet az esperesség pártolása és felügyelete alatt áll, de annak nem tulajdona, következőleg azt a részvényesek özvegyeinek és árváinak gyámolításánál más célra nem fordíthatja, sem pedig az esperességi tagok közt fel nem oszthatja. 98