Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
második félévben került sor a kerületek és a vármegyék megismertetésére. 1868-ban Európáról tanultak a gyerekek. Megismerkedtek az európai országokkal, tartományokkal, meg is keresték azokat a térképen. Bevezetésként megtanulták a fontosabb tudnivalókat az öt földrészről, a földgömbön is megkeresték ezeket. Azt ajánlották a tanítók, hogy ahol nincs földgömb, ott minél hamarabb szerezzék azt be, mert az az egyik legfontosabb iskolai eszköz a földrajz tanítására. A földra'jz tantárgyat csak a 3- osztályban tanították. Amíg itt ilyen óra folyik, a 2. és 1. osztályosok számára erkölcsi mondatok írását és tanulását ajánlották. A természetrajz keretében állattant és növénytant tanítottak. 1859-ben egész évben az állatok országáról tanítottak. 18ó3-ban is ez volt az anyag. 1868-ban szintén az állatok kerültek sorra. Megismerkedtek az első félévben három ország természetrajzával- ez volt a bevezetés, - majd az emlősállatokkal, amit a második félévben tovább folytattak. Ezzel párhuzamosan az 1. és 2. osztályosok a háziállatokkal ismerkedtek meg szóban. Az ének tanítása fontos teendője volt a tanítónak mint kántornak! 1859-ben reggeli és ádventi énekeket tanultak a gyerekek a Tranoscius könyvből. Úgy látták jónak a tanítói értekezlet tagjai, hogy minden énekből legalább egy versszakot könyv nélkül tanuljanak meg a gyerekek. Összesen 83 ének megtanulását tűzték ki: 27 reggeli, 9 déli, 10 esti, 14 ádventi és 23 karácsonyi éneket. A számtan tanítását 1859-ben a fejbeli számadás elsajátítására látták hasznosnak. 1863-ban ezt külön is megerősítették. 1868-tól kissé részletesebb tanítási anyag maradt fenn: az 1. osztályban fejben könnyű számadás; a 2. osztályban az első két művelet megtanulása: összeadás és kivonás, valamint az egyszeregy; a 3. osztályban már mind a négy alapműveletet ismerni kellett, hogy gyakorlati számításokat végezhessenek a gyerekek. Az egyszeregyet pedig nagyon pontosan kell rögzíteni! Az írás-olvasás-éneklés összekapcsolása a tanítás érdekében 1868-ban jelentkezett. Az 1. osztályosok táblán vagy palatáblán gyakorolták az írást. A 2. osztályosok előírás után írtak. A 3. osztályosok pedig a folyóírást gyakorolták. „Az olvasására nézve a magyar olvasás is ajánltatik és könnyű magyar beszélgetésben való gyakorlás" - olvassuk a tanítói értekezlet feljegyzéseiben. Megjegyezzük, hogy 1859-ben a tananyagot csak azzal jelezték, hogy írás, éneklés is tanítási anyag. 1863-ban pedig kihangsúlyozottan a magyarul és szlovákul olvasást szorgalmazták a tanítók. A magyar nyelv tanítását könnyű beszélgetések formájában tervezték 1863-ban. Az erkölcsi mondatok cím alatt pedig sok fontos mondást írattak a gyerekekkel, és ezeket meg is kellett nekik tanulniok. A magyar történet tárggyal 1868-ban találkoztunk. A magyarok bejövetelével indult a tananyag az első félév elején, majd rövid ismertetést kellett a tanítóknak adniok Árpádról, a vegyes házakbóli királyokról. Azt ajánlották egymásnak, ha csak lehet, a szlovák anyanyelvű iskolákban is magyar nyelven tanulják a gyerekek a magyar történelmet. Ezt a 3. osztályba helyezték. Addig az 1. és 2. osztályosok magyar szavakat tanuljanak. Nem minden évről maradt fenn „tanmenet", mely felosztotta a tananyagot is. A hiányzó évekbe a teljes anyag többi elemét kell gondolatban beillesztenünk, hogy teljes legyen a képünk a tananyag felosztásáról. Ez a közös program tette lehetővé a vizsgákon jelen lévő dékán számára a pontos felmérés és az összehasonlító elemzés és kiértékelés lehetőségét. Képet tudott szerezni a meglátogatott iskolákban elvégzett anyagról, a tanító szorgalmáról és lelkiismeretességéről, a tanítványok előrehaladásáról. Tudta a dékán minősíteni a tanítókat, mellyel a hanyagabbakat serkenthette, a szorgalmasabbakat pedig buzdíthatta a becsületes tanítói munka értékére. Az 1859- szeptember l-jén közzétett Pátens új problémát vetett fel a régi szisztéma szerint: felfüggesztették az evangélikus egyház autonómiáját. Természetesen az egyházi autonómia felfüggesztésével együtt járt az iskolai autonómia felfüggesztése is. így próbálta az állami felsőbbség megbénítani az egyházi életet minden síkon. 77
