Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

akkor sem, ha ezek nem voltak maradék nélkül érvényesek a nagy kiterjedésű egyházmegye különböző tájegységeire. Dékáni jelentései eléggé sötét képet festettek az iskolák állapotáról. Ám e felterjesztésekhez mindig megszólalt a pedagógus Tessedik is, aki az új út megjelölését adva mély hatással volt az egész esperességi közgyűlésre. 1780-ban tankönyvet írt Tessedik, mert iskolalátogató tapasztalatai alapján nemcsak kritikát akart adni, hanem segítséget is. Olvasókönyvet állított össze, melynek anyaga a falusi gyermekek szükségleteihez igazodott. Rochow és Campe tanmódja alapján készült a tankönyv, mely Pozsonyban jelent meg „a szarvasi egyház és a szerző költségén". Szlovák nyelven készült könyv. Tartalmáért elsősorban egyházi oldalról kapott súlyos kritikát Tessedik. Kihagyta ugyanis könyvéből a hagyományos evangéliumi részleteket, a Miatyánkot és a Hiszekegyet. Természetesen voltak lelkes hívei is a könyvnek. így a vegyes fogadtatásban egyszerre szólalt meg a lelkes hang és a szidalom szava. így írt erről maga a szerző: „Rochow és Campe tanmódja szerint készült olvasókönyvem az alsóbb oskolák számára, melyben a gyermekek felfogásához képest az írás főbb helyei az egyes elbeszélések mellett fordultak elő, s az evangéliumok, levelek, a Miatyánk Hiszekegy... (melyek nem is tartozhatnak olvasókönyvbe) kimaradtak, nem volt egyéb, mint naturalizmus, deismus, socinianismus és a jó Isten tudja, hogy miféle-izmus. Némely túlokos szülék egyáltalán nem akarták 10-12 éves gyermekeiknek kezébe adni az én olvasókönyvemet, és tiltakoztak ellene, mint veszélyes irányú könyv ellen".

43 Voltak azonban evangélikus iskolák, ahol az egyházközség vezetői és az iskolák tanítói felfedezték ennek a könyvnek az értékeit és igyekeztek kellő számban beszerezni és az iskolákban bevezetni tankönyv gyanánt. „Magyarország felső vidékén találkoztak egész gyülekezetek, melyek könyvecskémet 100 példányonként vették protestáns iskoláik számára." 44 1787-ben Szarvason tartotta az Esperesség szokásos évi közgyűlését. Ezen előkerült Tessedik tankönyve is, miután meggyőződtek annak előnyeiről a szarvasi iskolában tett helyszíni látogatáson. Ezért az esperességi közgyűlés határozatában mondta ki azt, hogy javított változatban újra ki kell adni Tessedik olvasókönyvét, mert azt hasznosnak látnák az Esperesség minden iskolájában. Az első kiadás példányai azonban elfogytak, ezért csak az új kiadás terjesztését vállalhatták. Tessedik jól előkészítette a szarvasi közgyűlést. Valószínűleg tendenciózusan Szarvas lett az erre kiválasztott egyházközség. Ugyanis mindenképpen a gyakorlatban kívánta bemutatni az egyházmegyei küldötteknek a szarvasi iskolában folyó reform-munkát. Megtekintették ugyanis a küldöttek Farkas Jónás szarvasi tanító bemutató tanítását, amelyet leányosztályban tartott annak illusztrálására, hogyan segíti az oktatásban Tessedik tankönyve. A bemutató tanítás sikerén buzdult fel a közgyűlés és biztatta Tessediket az új kiadás előkészítésére. A jegyzőkönyv így örökítette meg ezt az alkalmat: „Minden osztályok sorban megvizsgáltatván a gyermekek a következő tárgyakból, u.m. betűzés; syllabizálás és olvasásból - továbbá a nagyobbak a hit- és erkölcstanból, bibliai és hazai történelemből, természetrajzból, mértanból és természettanból, mezei gazdaságtanból, diaeteticából, párbeszédes szavallásból, mely tudományok mellett a feladott kérdésekre írásbeli feleleteket is adtak és pedig minden várakozáson felül, a hallgatóság teljes megelégedése mellett, eddig hallatlan eredménnyel. Mindez kizárólag a jelenkori neveléstudományban legjáratosabb és az iskolának élő tisztelendő Thessedik Sámuelnek érdeme, kinek fáradhatatlan munkássága folytán a növendékek ily nagy előrehaladást tettek, hogy mindenkit bámulatra ragadnak, továbbá érdemteljes tanítójuknak (Farkas Jónás), aki alatt nemcsak szorgalomban, hanem a tudományokban is előrehaladnak." 45 Az 1788-ban Péteriben megtartott Esperességi gyűlésen bemutatta Tessedik a serdültebb iskolások számára írandó tankönyvének tervezetét. A gyűlés lelkesen biztatta az írót a tankönyv teljes kidolgozására és egyhangú határozattal támogatta a szerzőt könyve iskolai bevezetésében is. A fent idézett két esperességi gyűlésre hivatkozva megállapíthatjuk, hogy Tessedik pedagógiai nézetei nem maradtak hatás nélkül a többi iskolára nézve. Tudjuk, hogy Tessedik 17 éven át volt az esperesség egyik iskolakörzetének dékánja. Az évenként benyújtott iskolalátogatási je43