Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében

21. Csobánka, Pomáz, 22. Pilisszántó, Pilisszentkereszt 23. Pilisszentlászló, Szentendre 24. Páhi, Kiskőrös 25. Tázlár, Vadkert 26. Mogyoród, Kistarcsa, Kerepes 27. Csiktarcsa, Cinkota 28. Iklad, Domony 29. Hévizgyörk, Héviz 30. Ácsa, Csővár 31. Kisszentmiklós, Bottyán, Veresegyháza, Szada 32. Kisújfalu, Zsidó, Mácsa 33. Tótgyörk, Püspökhatvan 34. Sződ, Rátót, Váchartyán. A szülésznők kinevezését a létrehozandó közegészségügyi bizottságok hatáskörébe utalja. A rendelet végrehajtásának mértékét valamelyest mutatják Szántó József- korábban már említett — összeírásának Pest megyei adatai: A megye területe: 12 593,45 • kilométer, lélekszáma: 840 373, orvostudor: 83, sebész

12

: 70, állatorvos: 35, gyógyszerész: 44. Az egészségügyi személyzetet járásonként sorolja fel. (1. melléklet) Ha az orvosi ellátottság tekintetében összehasonlítjuk más megyék adataival (1. táblázat), Pest megye, mint az ország „központi" megyéje nem áll túlságosan előkelő helyen, a 64 megyéből a 12-ik. Megelőzi Abaúj, Bács-Bodrog, Brassó, Esztergom, Fejér, Győr, Hajdú, Kolozs, Mosón, Pozsony és Szepes vármegye.

13 Az egészségügyi ellátottságról átfogóbb, teljesebb képet ad a Pest megyei tisztiorvos által készíttetett kimutatás, mely szintén járásonként, községenként adja meg az egészségügyi személyzet létszámáról, a kórházi, gondozóintézeti stb. hálózatról az adatokat.

14 A megye lakossága 1 533 466 fő, ebből 266 144 fő él külterületen. Az orvosok száma 940, közülük 30 tisztiorvos, 174 községi, illetve városi orvos, 1 körorvos, a tüdőbeteg gondozó intézetekben 32, a nemibeteg gondozó intézetekben 13 orvos van, a zöldkeresztes tanácsadó orvosok száma 165.

15 Az orvosok össz-számát figyelembe véve egy orvosra 1631 fő esik a lakosságból. Ez az előző, múlt századvégi adatokhoz viszonyítva jelentős javulást mutat. Ha csak a járásokat nézzük, a városok nélkül, az arány ennél természetesen rosszabb. A falvakban összesen 1 014 426 fő él, közülük 202 441 fő él külterületen. A falvakban működő orvosok száma 479, közülük tisztiorvos 17, községi orvos 140, körorvos 41, tüdőgondozó intézeti 9, zöldkeresztes tanácsadó 124. A falvakban egy orvosra 2117 lakos jut, akiknek Vs-e külterületen él. A bábák száma az alábbiak szerint alakul: a hatósági (községi) bábák száma az egész megyében 347, ebből 294 működik belterületen, 6l külterületen, a magánpraxist folytató bábák száma 181, közülük 172 belterületen, 9 külterületen dolgozik. Az 528 bábára egyenként 2942 lakos jut. Ha csak a falvak adatait vizsgáljuk, egy bábára 2403 lakos jut. Természetes, hogy itt a vidék javára mutatkozik különbség (a városok több mint félmillió lakosára mindössze l60 bába jut), hiszen a városokban a szülészorvosok és a szülőotthonok száma lényegesen magasabb, mint vidéken. Míg a falvak több mint 1 millió lakosának mindössze 33 szülőotthoni ágy áll rendelkezésére, a városokban a félmillió lakosra 195 szülőotthoni ágy jut. A kórházak száma 30, ebből 13 vidéken, 17 a városokban található. 358