Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében

III. PEST MEGYE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE . Pest megyében - az Országos Közegészségügyi Tanács 1868-ban történt megalakulását megelőzve - már 1867. július 11-én megalakul a Közegészségügyi Bizottmány, a megyei közgyűlés 1663. számú határozata alapján.

9 A bizottmány feladata a megye közegészségügyi rendeletének előkészítése, ennek érdekében albizottmányt választanak, melynek elnöke Kajdacsy István. Az albizottmány első ülését 1867. augusztus 8-án tartja, a közegészségügyi rendelet tervezetét az 1867 novemberi közgyűlésre készíti el. A szervezésnél figyelembe veendő teendőket három részre osztja: 1. egészségügyi személyzettel kapcsolatos, 2. kórházak, egyéb, jótékony intézetek ügyei, 3. orvosrendőrség és törvényszéki eljárás. A novemberi közgyűlésre kidolgozott tervezet tartalmazza az egészségügyi bizottmány szerkezetét, a megyei rendes főorvosok hatás- és munkakörét. Ez utóbbinál javasolja, hogy a meglévő két főorvos helyett hármat alkalmazzanak, igaz ugyan, hogy ez a megye közegészségügyi átszervezését tenné szükségessé, ezért javasolják, hogy a bizottmány munkájában a másodalispán és a járási főjegyzők is vegyenek részt. A tervezet rendkívül fontosnak tartja az egészségügyi személyzet szervezését, javasolja a községi-orvos rendszer bevezetését. A javaslatról az alábbi határozat születik: „...a közgyűlés a községi orvosok rendszeresítésének eszméjét magáévá teszi s utasítja az egészségügyi bizottmányt, hogy a községi orvosok rendszeresítésének tervét is dolgozza ki, és szem előtt tartva a községi orvosokra nézve 186l-ben hozott megyei határozatot, valamint az azóta kifejlett új viszonyokat, a községi orvosok számát, községeik mennyiségét, díjaik nagyságát és az alapot, melyből díjazandók lesznek, hozza javaslatba. Végül készítsen méltányos díjszabályzatot, mely szerint az orvosi díjazás, mind a nyújtott orvosi segélynek, mind a szegény nép anyagi körülményeinek megfelelő legyen.". A bizottmány 1868. január 14-én folytatja munkáját, amelybe a főszolgabírókat is bevonja. Az ő feladatuk kitölteni azokat a kérdőíveket, melyek az orvostudorok, sebészek, állatorvosok, gyógyszerészek, bábák, halottkémek számáról adnak tájékoztatást, valamint azokról a községekről, ahol ilyenek nincsenek. Ezt követően részbizottságok dolgozzák ki a tervezet egyes fejezeteit, amit az 1868. március 24-i közgyűlés elé terjesztenek. A javaslat 9 pontban tárgyalja a megye közegészségügyének szabályozását: 1. Állandó megyei egészségügyi bizottmány működése. 2. Három megyei főorvost javasolnak, ezért a megyét három egészségügyi körzetre osztják. A három főorvos lakhelye: Pest, Kalocsa, Kecskemét, tevékenységüket a Pesten székelő főorvos fogja össze. 3. Fegyházi főorvos, aki egyben törvényszéki orvos is. 4. A központban egy tiszteletdíjas vegyész, aki egyrészt törvényszéki szakértő, másrészt a gyógyszertárak ellenőrzését látja el. 5. Járási orvosok. 6. Községi orvosok. 7. Fő- és járási állatorvosok. 8. Halottkémek. 9. Bábák. 354