Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Péter: A természettudományok oktatásának kezdetei Nagykőrösön

Az alapok irányába tett rövid kitérő után térjünk vissza egy pillanatra az 1828-as tanterv végéhez, a „philosohicus cursus" tananyagához. Mint mondottuk, e két évfolyamon tanulták az egykori diákok azt a matematikát, melyet megfelelő mélységű feldolgozás esetén akár napjainkban is középiskolai tananyagnak mondhatunk. Sajnos, a tanterv éppen a feldolgozás mélysége tekintetében néma dokumentum. E némaságon az sem segít, hogy a tantervet a Weidler-féle tankönyvhöz igazodónak találtuk, mert a címek, témakörök egyezése mit sem mond a tartalomról. Teljesen tájékozatlanok mégsem vagyunk e téren, s ezt egy 1806-ban készült matematika jegyzetnek (számtanfüzetnek) köszönhetjük. • A SZIKSZAI-FÉLE JEGYZET A nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjteményében található

27 egy kézírásos, 24 fólió terjedelmű, házilag hajtogatott és összefűzött matematika jegyzetfüzet. A borítóján (az első fólión) levő felirat szerint (Estjosephi Szikszai Ao 1806 die 10 Novembris) a Jegyzet 1806 őszén készült. Sajnos, a készítés helyére vonatkozó feljegyzés sehol sincs a füzetben. Annyit azonban tudunk, hogy Szikszay József nevű diákja volt a nagykőrösi iskolának. Ez a Szikszai József 1803- április 18-án subscribált - aláírta az iskola törvényeit - Nagykőrösön.

28 Ily módon a latin nyelvű számtanfüzetet tanulmányainak negyedik esztendejében készítette. A szorosabb értelemben vett gimnáziumi kurzus, melynek megkezdése előtt subscribálni kellett, nem volt négy esztendős, hanem csak három. Ámde éppen 1803-ban olyan új szervezeti rendet vezettek be, hogy a három osztály elé rendeltek egy negyediket, s így Szikszai tanulhatott négy évig az iskolában. Csakhogy az ebbe az előképző retorikai osztályba járó tanulót még nem nevezték Diáknak, hanem „Rhetor primi anni" volt. Amiből viszont az következne, hogy csak utána, vagyis a hároméves képzés előtt subscribált. Mindezt azonban nem tudjuk.

29 Egyelőre semmi sem zárja ki azt, hogy Szikszai az újonnan bevezetett négyéves képzés kezdetén írta alá a törvényeket. Ebből kiindulva úgy vesszük, hogy jegyzete tanulmányainak utolsó évében készült. A füzetben foglalt tananyag csak az 1807 utáni tantervekkel vethető össze, így a nagykőrösi 1828-as tantervvel. Abban ugyanez a tananyag a filozófiai kurzus első évének első félévében szerepel. Voltaképpen, tehát, algebráról van szó. A latin nyelvű jegyzet első része a bevezetés: Prolegomena. Ez nyolc paragrafusra osztva tárgyalja az alapfogalmakat. Itt állapítja meg, hogy a matézis az a tudomány, amely általánosságban foglalkozik a mennyiséggel. A mennyiség pedig lehet egyfelől folyamatos, másfelől diszkrét. Az előbbivel a geometria, az utóbbival az aritmetika foglalkozik. A továbbiakban a mennyiség jelöléséről, ábrázolásáról (tehát például a számjegyekről) esik szó, s befejezi a fejtegetést azzal, hogy a betűvel kifejezett vagy jelzett szám tudománya az univerzális aritmetika, azaz az analízis, vagy közönségesen az algebra. A továbbiakban megvizsgálja a tiszta matematika és geometria fogalmát az alkalmazottéval szemben, s felsorolja az alkalmazott matézis ágait, melyek mai felfogásunk szerint a fizikához tartoznak, s amelyekkel részben már ebben a dolgozatban is találkoztunk. Ezt követően néhány matematikai alapfogalom meghatározását adja. Ezek a következők: Definitio, axióma, theorema (tétel), demonstratio, consectarium (következtetés), resolutio (megoldás), scholia (magyarázatok), hypotheses (feltevések); s végül a jelek következnek : x a meghatározatlan mennyiség, = az egyenlőség, + a pozitív, - a negatív (mennyiség) jele. A bevezetés rövid matematikatörténettel zárul. A következő fejezet Arithmetica Numerica et Litteralis, seu Algebra cím alatt a numerikus és a betűszámtan, vagyis az algebra alapkérdéseit tárgyalja. Foglalkozik a végtelen és a nulla fogalmával (Nihili Signum est 0), továbbá a negatív és a pozitív számmal. Végeredményben a természetes számok köréből itt lép át az egész számok körébe. Bevezeti a nagyobb és a kisebb jelölését is. A négy alapművelet jele: +, -, x (szorzás), s végül az osztásé a törtvonal. Itt tisztázza az egyenlőség fogalmát is. 334