Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

JEGYZETEK 1. Megtalálható a PMTd 88.15.19- - 1884. aug. 23. jvk. 2. Évkönyv 1900/1901. 349. 3. Évkönyv 1926/27. 5-8. 4. Évkönyv 1927/28. 3-7. 5. Évkönyv 1930/31. 3-8. 6. Évkönyv 1930/31. 9-12. 7. Évkönyv 1933/34. 3-8. 8. Múzeumi Füzetek (MF) 7. - Aszód, 1975; MF 11. -Aszód, 1978; MF 31. -Aszód, 1985; MF 34. - Aszód, 1987; MF 40 - Aszód, 1989. 9. PMA 286-79. 305-80. 328-81. 10. A sorból csupán egyet emelünk ki (Kolta László: A bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium Bp. 1991), több ok miatt: a sárszentlőrinci latin iskola, majd a bonyhádi gimnázium hasonló fejlődésen ment keresztül; ez is evangélikus; ez is egykori diákjának, Petőfi Sándornak a nevét viseli. Ami különbség kimutatható - azon túl, hogy az aszódi háromnegyed évszázaddal régebbi tanoda - mindenekelőtt az, hogy a bonyhádi gazdagabb vidéken, nagyobb mezővárosban létezett, s előbb - és főleg könnyebben - indult meg a főgimnáziummá válás útján, a gimnáziumi főépület is jó negyedszázaddal előbb épült fel, mint az aszódi új gimnázium. 11. Szelényi 1917. 12. PMA 65-75 - Rell Lajos: Az aszódi latin iskola Petőfi korában - Rell I. PMA 66-75 - Rell Lajos: Korén István életrajza - Rell II. PMA 65-75 - Rell Lajos: Korén István irattárának jegyzéke - Rell III. PMA 68-75 - Rell Lajos: Mit írt Hatvány Lajos Korén Istvánról „így élt Petőfi" c. munkájában? - Rell IV. PMA 69-75 - Rell Lajos: a Petőfi korabeli aszódi latin iskola a valóság tükrében - Rell V. PMA 70-75 - Rell Lajos: Korén István aszódi tanári munkásságának emlékei egykori feljegyzéseiben - Rell VI. PMA 71-75 - Rell Lajos: Tanévnyitó és záróbeszédek Korén István aszódi latin iskolájában Rell VII. PMA 72-75 - Rell Lajos: Észrevételek Dienes András: A fiatal Petőfi című munkájának aszódi vonatkozású részeihez - Rell VIII. PMA 73-75 - Rell Lajos: A Petőfi korabeli aszódi latin iskola dr. Neményi Imre képzeletében - Rell IX. 13- Kosáry 1980. 94. 14. Kosáry 1980. 67-68. 15. Lásd erre vonatkozóan Mészáros 1981. с művét 16. Szelényi 1917. ezzel kapcsolatban három korszakot jelöl meg: kezdetben az ortodoxia, majd a pietizmus és racionalizmus (1671-1777), ezt követően a filantrópizmus és a német neohumanizmus (1777-1916) hatása alatt álltak az oktatók (i.m. 46., 60.) - A XIX. század közepétől a nemzeti nevelés is tért hódított. 17. Szelényi 1917. 7918. Mészáros 1981. 507-509. 19. Szelényi 1917. 79. 20. Erre utal az Ev. iskolaügy Magyarországon Pedagógiai Lexikon I. Bp. 1976. 406-410. 21. Az áttekintést Szelényi 1917. idézett munkája alapján végezzük. 22. Haan 1882. 5. 23. Haan 1882. 86-87. 24. Klamarik429. 25. Klamarik 139-144. 26. Csuthi 1877. 133. 27. Entwurf der Organisation der Gymnasium und Realschulen in Oesterreich 28. Horváth 1981. 164. reg. 29. Detre 1978. 62. 30. Kosáry 1965. - táblázat 31. Horváth 1983. 20. reg 32. Uo. 33. Erre vonatkozóan lásd PMM I. 1959. Továbbá Detre János aszódi evangélikus lelkész közlése, akinek elmondása szerint a legutóbbi templomtatarozáskor kitűnt, hogy a kőtemplom falazata az ablakokig vegyes anyagból (kő, középkori tégla) készült. Tehát az új templom a régire épült rá Podmaniczky I. János idején, addig viszont a fatemplomot használták. 34. Kosáry 1965. alapján 35. Uo. 36. Petróci 1965. adatai alapján 37. Bartók-Horváth 1981. 69-94. 293