Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

A másik terv azonban megvalósult. Petőfi ha­lálának 50. évfordulóját az egész országban megünnepelték. Aszódon 1899- szeptember 30-án került sor az ünnepi megemlékezésre, amely nagyszámú közönség jelenlétében a kö­vetkező sorrendben folyt: „1. Az igazgató ünnepi beszéde. 2. Apotheosis Jókaitól. Szavalja Henriczy Béla ág. h. e.v vallástanár. 3. Petőfi életrajza. írta és felolvassa Szabó Lajos tanár. 4. Petőfi. Ezen ünnepélyünkre írta Bé­ri (Moravcsik) Gyula, szavalja Zuberecz Pál tanár. 5. Tied vagyok. Énekli az ifjúság." 3l4 Ugyanezen a napon avatták fel a Petőfi Múzeu­mot. Még az elmúlt esztendőben Bolla igazgató javaslatára határozták el, hogy egy díszes szek­rényt készíttetnek el, amelybe elhelyezik mind­azokat a tárgyakat, írásos emlékeket, amelyek Petőfi aszódi tartózkodására vonatkoznak. „Az a három év, melyet Petőfi e szerény falak kö­zött töltött, iskolánk történetének legdicsőbb korszaka, - a mi legnagyobb büszkeségünk. Mily lélekemelő az a tudat tanulóinkra és reánk Bolla Lajos tanárokra egyaránt, hogy e falak látták nemze­tünk legnagyobb költőjét! Mily kínálkozó alka­lom Petőfi szabadság- és hazaszeretetének hatalmas lángjánál tanulóink szívében e szent tüzeket felgyújtani, éleszteni!... Legyen e kis múzeum oltár, melyről Petőfi szelleme világítson be szívünk­be, lelkünkbe! -" 315 Az 50. évfordulós megemlékezésre elkészült Némedy Béla aszódi asztalosmester „magyar stí­lű" szekrénye, amiben mindenekelőtt a Matriculát helyezték el. Hogy még mely tárgyak, iratok alkották a „múzeumot"? - sajnos nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy a kis szekrény-gyűjtemény folyamatosan gyarapodott, különösen akkor, amikor a kiváló Dr. Osváth Gedeon lett az iskola magyar nyelvi tanszékének a tanára. Nem tartozik szorosan az iskola történetéhez, de talán itt kell megemlíteni, hogy az országosan megindult Petőfi-kutatás hatására néhány aszódi tanár is megkezdte Petőfi aszódi kapcsolatainak, diákéveinek a feltárását. E sort Csengey Gusztávval kell kezdeni, aki vázlatos iskolatörténete mel­lett a Petőfi-kultusz megindításával megkezdője e munkának. Őt a jeles Gyöngyössy követte, aki hírlapi cikkeiben mindenekelőtt Petőfi családjának aszódi kapcsolatait mutatta be. 316 Petry Gyulá­nak már többször idézett iskolatörténetében is találunk utalást a nagy költő aszódi diákéveire. A XLX. század utolsó évtizedeiben az érdeklődő újságírók felkutattak minden olyan személyt, aki va­lamilyen kapcsolatban állt Petőfivel. így mindenekelőtt agg tanárát, Korén Istvánt kérdezték ki. Ám megszólaltak a volt osztálytársak is, sőt olyanok is annak mondták magukat, akik sohasem ül­tek egy osztályban a költővel. E cikkáradatból igazán érték alig van. Korén mellett Dlhányi és Ke­mény (Jakubovics) Mihály visszaemlékezése tárja elénk leghűbben a valóságot, a többi inkább le­genda. A tudományos igényű helyi Petőfi-kutatás megindulása Dr. Osváth Gedeon nevéhez fűződik. E téreni áldásos működését csak megkezdte az Aszódra kerülése utáni években. A kitelje­sedés az I. világháború utáni években történt, erről most részletes elemzést nem végzünk. 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom