Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
1864/65-ös tanévben még létezett az előkés2ítő 9, aztán az I. 14, a II. 17, a III. osztály 11 tanulóval (összesen 9+42 = 51). A Votisky által felfektetett névsor tulajdonképpen tandíj-befizetési lap, amelyből megtudjuk, hogy az 51 tanulóból 33 helybéli és 18 „vidéki" diák. 239 Az algimnázium e kezdeti éveiből más iskolai névsor, dokumentum nem maradt fenn. Az 1865/66. tanév tehát három tanárral, négy algimnáziumi osztállyal és rendezett pénzügyi viszonyokkal indulhatott meg. A három tanár maguk közül ekkor választott először igazgatót, akinek megbízatása egy évre szólt. Feladatának csak részleteit ismerjük pontosan. Ő vette fel a tanulókat az iskolába, egyben ő szedte be a tandíjat is, amit félévenként előlegesen kellett befizetni. A tantestület dolgaikról annyit tanácskozhatott, amennyit akart, ám a hónap utolsó szombatjának délutánján tanácskozni kellett, amelyről az igazgató jegyzőkönyvet fektetett fel és azt a Gimnáziumi Bizottmánynak 240 kellett átadnia. A tandíj mértéke ez évtől: I-II. osztály 3, 6 és 10 Ft/év (itt az 1863/64. tanévi kedvezményt alkalmazták a három kategória felállításával!), III-IV. osztály 15 Ft/év. A fentiekből kitűnik, hogy aránylag rendezett viszonyok között folyt a tanítás, ám a négy osztály elhelyezése komoly gondot jelentett. A régi, szalmatetős latin iskola épületében ekkor három osztály tanult, és itt kaptak l-l szobát a tanárok. 241 A IV. osztály elhelyezése problémaként merült fel, amit úgy oldottak meg, hogy „.. .a régi földszintes épület bal sarkához egy délfelé húzódó szobát csatoltak." 242 Az iskola takarítását a harangozó-egyházfi végezte, aki ezért a többletmunkájáért a következő fizetséget kapta: 1 Ft-ot a fahasogatásért, 1 Ft-ot a takarításért, a fűtésért és a hótakarításért pedig 3 Ft-ot. (1866-tól Mihaliczki Mihály töltötte be ezt a tisztséget.) 243 Az iskola fontosságát egyre jobban felismerte mind a kerület, mind pedig az egyházmegye. A Bányakerület először 1865-ben küldött 72 Ft támogatást, míg a Pest megyei esperesség gyülekezetei (Alberti kivételével) 5-10 forinttal járultak hozzá az iskola fenntartásához. 244 Ennek következtében az algimnázium megmaradása egyre bizonyosabbá lett. Ezt bizonyítja az 1865. évi mérleg is: Bevétel 936 Ft 19 12 kr Kiadás 718 Ft 34 kr Maradvány 217 Ft 85 % kr 245 Az alaptőke ekkor 4091 Ft és 09 kr. 246 Az első GB-i gyűlési 247 jegyzőkönyv arról tudósít bennünket, hogy a tanári értekezlet témáit beszélték meg, amelyből kitűnik, hogy a tanárok összesen heti 75 órát tartanak (ezt túlterhelésnek minősítették!); kevés a tanszer, nincs ifjúsági könyvtár. Votisky az igazgató, Bellus a tantestületi jegyző, Frenyó a könyv- és természettár őre. 248 A GB a két következő ülésén megtárgyalta a felvetett problémákat és intézkedett a tanszerek beszerzéséről. Változás történt időközben az aszódi evangélikus egyház vezetésében. Az 1866 szeptemberében Pest megyei főesperesnek választott Sárkány János 1868. február 15-étől Szarvas meghívott papja lett. Utóda Moravcsik Mihály béri lelkész, aki az iskola történetének aranykönyvében legalább olyan jeles helyet foglal el, mint az iskolát „halottaiból feltámasztó" b. Podmaniczky Ármin. Petry Gyula, az első iskolatörténeti dolgozat megalkotója, az algimnázium „virágzásának korát" az 1868/69-es tanévtől kezdi. 249 Kétségtelen, ebben a tanévben több olyan döntés, határozat született és valósult meg, amelyek jelentősen kihatottak az iskola további életére. Mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy az eltávozott Frenyó helyére Seffarovszky János érkezett, és így 1872-ig megszilárdult a tantestület. Fontos döntést hozott az egyházi közgyűlés, amikor b. Podmaniczky Ármin javaslatára kimondta: a tanári állás betöltéséhez nem szükséges a lelkészi képesítés, mivel ez elsősorban tanári állás. Ugyanakkor az oktatóknak kötelezően előírták a tanári szakvizsga letételét. 250 Mivel az egyház anyagi helyzete hosszú távon nem biztonságos, az alkalmazott tanárokkal csak két (a tanári oklevéllel nem rendelkező segédtanárokkal egy) éves szerződést kötöttek, amelyet adott esetben meg lehetett hosszabbítani. 248