Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
10.§ A gimnáziumi bizottság e szabályzata a gimnáziumi bizottság és az egyházi közgyűlés részéről történt elfogadás után az egyetemes közgyűlés jóváhagyásával lép hatályba. E szabályzatot tárgyalta és elfogadta az aszódi ág. hitv. ev. egyház gimnáziumi bizottsága 1911. május 5-én." 23 ° A GB hat évtizedes történetéből három személy kiemelését tartjuk fontosnak, akik több évtizedes munkájukkal meghatározó egyéniségei voltak e szervezetnek. Az első a már oly sokat és méltán - emlegetett Moravcsik Mihály lelkész. Érdemeiről már más helyen szóltunk. A másik - a XX. század első harmadának meghatározó egyénisége - Micsinay Ernő okleveles gyógyszerész, később takarékpénztári igazgató. Ősei között tanítókat találunk, akik a Galga mente több településében évtizedeken át a magyar és keresztény kultúra lámpájával világítottak. Micsinay kemény akaratú, mély hivatástudattal rendelkező ember volt, akinek érdemei elvitathatatlanok, hiszen az ő elnöksége alatt vált főgimnáziummá az iskola és kezdődött meg az új tanintézet megépítésének a mozgalma. A harmadik személy pedig a több évtizedig tisztségében működő Bentsok János kurátor, akinek pontosságának, gondosságának és hűségének köszönhetően ha szűkösen is, de azért - működőképes maradt az ősi iskola. A GB elnökei a mindenkori aszódi evangélikus lelkész és a felügyelő voltak, az ő személyüket más helyen közöljük. A bizottság tisztségviselője volt még a kurátor, később gimnáziumi gondnok. E jeles férfiak a következők voltak: Valent Lajos 1867-1870 Majoros Mihály 1870-1872 Prém Lajos 1872-1875 Procopiusz Zsigmond 1875-1881 Prém Lajos 1881-1887 Farkas János 1887-1890 Bentsok János 1890-1912 (-1926-ig) Visszatérve az algimnázium szervezéséhez, első lépésként Miklóssy helyére új tanárt választottak, mégpedig Aszód város szülöttét, ifj. Korén Istvánt, „...kinek atyja az aszódi iskolában sok évig a legdicséretesebben működött s fiától is a legjobbat reményli." 231 Megkezdték a második tanári állásra a pénz gyűjtéséi, mely nehéz feladatot Portir Lajos, Lacsny András és Nagy Márton vállalta magára. Már közeledett a tanévkezdés, ám a második tanár eltartásához szükséges pénz nem jött össze. Ekkor b. Podmaniczky Ármin - a családi hagyományokhoz méltóan - felajánlott e célra évi 500 Ft pénzbeli fizetést, 2 öl tűzifát és szabad lakáshasználatot. 232 Az állásra Votisky Károly hitjelöltet választották meg. Időközben ifj. Korén István felmondta a még el sem foglalt aszódi katedráját, mivel Nyíregyházára választották meg tanárnak. Helyébe Velky János hitjelöltnek szavazott bizalmat az aszódi közgyűlés, aki berlini egyetemi tanulmányainak befejezése után éppen ekkor érkezett haza. Ezzel egyidőben döntötték el a tandíjak mértékét. Akik a I. tanári álláshoz járultak három éven át 2 Ft/év, más aszódi 4 Ft/év, „vidéki" 8 Ft/év tandíjat fizettek, mely összegből Уз a tanároké, a többi az iskolafenntartóé. Sok-sok nehézséggel megküzdve és hatalmas anyagi erőfeszítések árán, de végül is ősszel két osztályban, két tanár vezetésével megkezdte működését az aszódi algimnázium. A következő, tehát az 1864/65-ös tanév beindulása előtt tanárváltozás történt, Velky helyére Frenyó Andrást, b. Podmaniczky Ármin családi másod-házitanítóját választották meg. 233 A báró a két éves szerződés feloldásával járult hozzá a kérdés rendezéséhez. A három osztályt tehát két tanár tanította, ám már ekkor megkezdték a szervezést a harmadik tanári állás megteremtésére. Hogy megértsük ennek a nehézségeit, azt is tudni kell, hogy az egyháznak gondoskodni kellett a kisebbik, tehát az elemi iskola működéséről is. Micsinay tanító l60 gyermeket tanított egyma245
