Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
készített egészen a szónoklati osztályig. Hitvallás és nyelvkülönbség nélkül küldték ide a szülék magzataikat, mint olyan helyre, hol három nyelv: magyar, német és tót szinte egyaránt járatos, hol az ifiak a mesterségeket és kereskedést üző, nagy részint német honból beköltözött lakosoknál míveltebb szállást kaphattak, hol a tanulókra mint kisebb népességű városban nagyobb felvigyázat lehetett, hol túlnyomólag protestáns szellem uralkodott stb. Édes honunk szerte ösmeretes több tudósok, mint a régiebbek közül Buday Ézsaiás superintendens, Erdélyi debreceni kollégiumi tanár, Tabliez és sok más, itt vetették meg magasabb tudományuknak alapját. S mi volt ezen iskola egyházunknak és a vidéknek eddig, az lehetne még inkább ezentúl. Az előszámlált elsőségeihez járulna most az is, hogy a város az országút mellett fekszik, mi által az ifiak ide szállíttatása és a közlekedés könyebbül és hogy a betegek ápolásához megkívántató gyógyszerekkel és orvosokkal bír. De miképp lehetne hát az eddig itt lévő iskolát a tanodák rendszeresítése ezen korszakában progymnasiummá emelni? Egyházunk a legújabb időben elszegényülvén, arra nem adhat semmit, sőt a mostani latin iskola helyett inkább reáliskolának szükségét érzi. Progymnasium tehát Aszódon csak úgy jöhetne létre, ha a Nagy Tekintetű s Tiszteletű Esperesség méltónak találná ez ügyet kegyes pártfogásával elősegíteni és a kerületnek ajánlani. Az iskolai épületre és a tanárok fizetésére szükséges pénz megszerezhető volna részint szabad adakozások, részint a tiszai kerület példájára, a lelkek száma szerint kivetendő garasos adó, részint a tandíjak által. A szabad adakozások sikerét a tisztelt közönségnek ilyen intézet eránti hajlandósága határozandná. Felszólíthatok volnának a szomszéd nógrádi esperesség és a vidéki helv. hitvallású atyafiaink is. Az ekként befolyt kegyes adományok talán elegendők volnának az épület megszerzésére. A lelkek száma szerint kivetendő garasos adó által évenként 2000 pfrt jöhetne be; mert esperességünk negyven ezerét felül haladó hívet számlál. Ebből az összegből a progymnasium négy tanára fizetefhetnék. A tanulók száma eddig egy tanító mellett 50-60-ra felment, négy mellett legalább még egyszer annyira lehetne számítani; különösen, ha a szegényebbek a felállítandó tápintézetben olcsó ebédet kapnának. Ezekből bejönne évenként 8-10 fit pp. - egyre számítva - legalább 1000 fit pp., ami az intézet többi szükségei fedezésére szolgálna. így az aszódi nyelvtani iskolát progymnasiummá emelni lehetséges. Ha a czél üdvös, amilyennek sokan tartjuk, úgy csekély erővel is lesz elérhető. Ennek meghatározása és eldöntése függ a Nagy Tiszteletű és Tekintetű Esperességnek bölcs belátásától és kegyes pártfogásától, melybe s különösen a Nagy Tiszteletű Főesperes Úréba én magamat s ügyünket ajánlva, mély tisztelettel vagyok..." 197 A latin iskola felszámolásának lépéseként értékelhetjük, amikor Mikulás felbujtására Korén István jövedelmét kezdték megnyirbálni, mivel „.. .Korén István úr ellen számos kifakadások keletkezvén". 198 Hasonlóképpen a nagyobb iskola megszüntetését szolgálta a két iskola (és tanítója) közötti feszültség és ellentét szítása, amit aztán már az esperesség is megunt, és Elefánt Mihály ácsai lelkészt, esperességi főjegyzőt bízta meg egy, a két iskola együttműködését biztosító terv kidolgozásával, amit el is fogadtak. 1 " „1) Az aszódi két iskoláról, mint sajátjáról szabadon rendelkezik az egyház, úm. közgyűlésen hozott végzések, rendes presbitérium által, melyeknek elnöke a Lelkész és a Felügyelő, tagjai a Tanító Urak is. 2) Az egyház választja, eltartja és védelmezi az iskolatanítókat s kétes ügyeiket, mint első hatóság felveszi és eldönti; fizetéseik pontos behajtásáról lelkiismeretesen gondoskodván. 3) Az aszódi két iskola felett őrködik az esperesség is, avégre választott felügyelői minőségben az egész aszódi körben működő körlelkész által. Hozzátétetett: az esperesség őrködik az iskolák felett, akként mint minden kebelében lévő iskola felett. 4) Mind az egyház, mind az esperesség evangyelmi jelesbjeink által szerkesztett zaj-ugróczi iskola terv szerént kívánja a gyermekeket neveltetni. A többi ágost. hitv. iskolában divatozó rendszer szerint. 5) Az egyház közgyűlése vagy ennek megbízásából a presbitérium szabja meg a didactrumokat, mit a jövevények háromszorosabban tartoznak fizetni. Erre nézve határoztatott: A tandíj helybelieknek 1 pft; a szegényebb sorú idegenekre nézve 5 pft. 233
