Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
fizetése 1781-82-ben (készpénz + termény) 31 Ft 75 kr volt. Természetesen a fenti két adat nem elegendő általános érvényű következtetések megtételére. Azért az megközelítőleg pontos vélemény lehet, miszerint csak a nemesurak és jobb módú egyházi és állami hivatalnokok, iparosok, kereskedők engedhették meg gyermekük Aszódon való továbbtanulását. Egyébként az aszódi nem nemes gyermekek kivétel nélkül iparos és kereskedő családokból származtak. Nem tesz említést az összeírás a gyermekek vallásáról. Egészen bizonyosan mindegyik evangélikus. Tehát 1778-ban még nincs nyoma annak a XIX. században kibontakozó liberális felfogásnak és gyakorlatnak, mely szerint a latin iskola nyitott más vallást követők számára is. A különböző tanári megállapítást a diákok előrehaladásáról nem részletezzük, hiszen kétszer harminc minősítést kellene elemezni mindenféle egyéb adat hiányában. Mindezekből azért kitűnik, hogy Kádassy János tanító alaposan ismerte tanítványait, jó pedagógiai meglátással értékelte őket. A jelentés másik része Podmaniczky II. János, az evangélikus egyház világi felügyelőjének Kádassy tanítóról alkotott véleményét tartalmazta. Az iskola vezetőjét tudós (!) embernek tartja, aki a magyar, német, latin, szloAz aszódi latin iskola tanulóinak lakhelye 1778-ban vák,cseh és valamelyest a görög nyelvet is tudta. Egyébként a latin fő tárgy mellett számtant, földrajzot és történelmet is tanított. A tanítás rendje: naponta délelőtt és délután egyaránt 3-3 óra. Az iskola további működéséről a század végén készült Canonica Visitatio jegyzőkönyve tudósít. Az 1798. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - sajnos - a II. világháborúban megsemmisült. Petry Gyula azonban még olvasta és idézett munkájában röviden ismertette a latin iskolára vonatkozó adatokat. 139 Az iskolai tanterem tágas és világos, ahol hittant, latin és német nyelvet, földrajzot, történelmet tanított Kádassy József rector, aki „szelíd, emberbaráti érzésű, takarékos és a munkában türelmes férfiú". A látogató superintendens, Hamaliár Márton a tantárgyak sorába ajánlotta még a természetrajzot, a természettant és „valamit a technológiából". A tanítás nyelve latin és német, a magyar nyelv tanításáról nem történt említés. A szorgalmi idő „a caniculai, szüreti napok és hetenként csütörtök kivételével az egész éven át" tartott, naponként hat órai foglalkozással. Megjegyzik, hogy az elemi iskolában csak télen folyt az oktatás! - A látogatás idején a latin iskolában 30 növendéke volt. A rector az oktatáson kívül temetéseket és más egyházi feladatokat is ellátott, feltehetően nemcsak Aszódon, hanem a két filiaban (Iklad, Hévízgyörk) is. Az iskola további működéséről (Korén Aszódra érkezéséig) ez idáig csak áttételes adataink voltak. Ismertük az itt oktató tanítókat, akik közül az egyházi határozatok értelmében először Scholtz József használhatta a professzor címet, más források nem tudósítottak az aszódi schola latina életéről. A közelmúltban azonban előkerült két, az aszódi latin iskola ХЕК. század eleji működését bizonyító dokumentum. 140 Az első a nagyobb iskola (Scholae maioris) 1804. április 200
