Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
AZ ASZÓDI KÖZÉPISKOLA ÉPÜLETE Az aszódi gimnázium épületének XVIII. századi építéstörténete nem választható el a Podmaniczky-család nagyszabású építkezéseitől. Podmaniczky I. János aszódi házassága (1715. július 21.) idején létező egyházi és középületekről alig vannak ismereteink. Hogy az előző birtokos, Osztroluczky János és családja hol, milyen épületben lakott, nem tudjuk. Feltételezhetően a mai kastélyok allodiális telkén állhatott valamilyen épület. Itt építtette fel U-alakú udvarházát Podmaniczky I. János, ám az is lehetséges, hogy csak átépíttette, kibővíttette a már meglévőt. Az bizonyos, hogy a mai U-alakú kastély középrésze ezekben, tehát az 1710-es évek második felében, az 1720-as évek elején épült. Egészen bizonyos, hogy ezzel egy időben létesült a dombon álló, barokk evangélikus templom is. Építője - feltehetően mind a kastélynak, mind a templomnak - egy Antonius nevű kőműves, akiről csak ezt az egy adatot ismerjük. A templom felszentelésére 1727-ben került sor. A tornyát 1759-ben építették. Aszódon már a XVII. század második felében gyökeret vert az evangélikus vallás, bár a templomukról - Szelényi János birtoklása idején - nem tudunk. Az biztos viszont, hogy az 1691-ben beiktatott új birtokos, az evangélikus vallású Osztroluczky János, 1693-ban templomot építtetett a dombtetőn maga, családja és birtoka lakói számára. Ez a templom fából készült ugyan, de több évtizedig állott, mindaddig ezt használták, amíg az új, kőből és téglából épült el nem készült. 68 Bár a barokk templomon alapos falkutatást mind ez ideig nem végeztek, a legutóbbi felújításkor tett megfigyelés szerint valószínűsíthető, hogy ezen új templom egy régi, feltehetően már a középkorban is állott, csak a török időkben elpusztult Isten házára épült. 69 Az épület külső falazatánál látható gótikus jellegű támpillérek azonban senkit ne tévesszenek meg, ezek 1853-ban épültek, mégpedig a szétmenő oldalfalak megerősítésére, megtámasztására. Nem véletlenül időztünk ilyen hosszan a kastély és az evangélikus templom építéstörténeténél. Az evangélikus egyház XVII. századi léte, a templom építése összefüggnek egymással. Ugyancsak szorosan összefüggnek mindezekkel az egyházi hivatalnokok, nevezetesen a lelkész és a tanító alkalmazása, a paplak és az iskola létezése. A lelkészeknek nemcsak a neveit, hanem működési idejüket is ismerjük. 70 Raksányi János 1658-1669 Czagang Éliás 1672-1682 Zábojcsik György 1682-1693 Fabry János 1693-... 1719-1724 1724-1727 Hasonlóképpen ismerjük az evangélikus tanítók adatait is, amelyeket más helyen közzéteszünk. Bár több időszakban még nem ismerjük a lelkész és a tanító nevét, az egészen bizonyos, hogy folyamatos lehetett a két hivatalnok alkalmazása, hiszen a település gyülekezete híveinek jelentős száma megkövetelte, az uraság vallási hovatartozása pedig biztosította ezt. Ebből kifolyólag nyilvánvaló, hogy már a XVII. században létezett valamilyen paplak és valamilyen iskola, tanítólakással. Mivel Glósius Jánostól és Burján Sámueltől folyamatosan ismerjük az aszódi evangélikus lelkészeket és tanítókat, nem lehet vitás a paplak és az iskola (tanítólakással) léte a XVIII. század első felében sem. Mindezekre vonatkozó hivatalos utalást azonban csak a XVIII. század közepén megindult, jelentős építkezések számadásaiban találunk. Glósius János Brtás András 174
