Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
A Magyar Királyi Javító Intézet főépülete a XX. század elején (mindazonáltal ez a szervezés felemásan sikerült, mert a telekkönyvi hivatal, továbbá a járásbíróság továbbra is Gödöllőn maradt); a másik pedig, hogy 1914-ben létrehozták a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. aszódi üzemét, amely az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb és legjelentősebb hadiipari üzemévé nőtte ki magát. Ezek a változások elősegítették a lakosság számának gyarapodását, ezen belül az alkalmazotti, az értelmiségi réteg és a nagyüzemi szakiparosok létszámának bővülését: Év 1870 1890 1910 1920 Összes lakos 2553 2551 3985 4406 Bár ugrásszerű a népesség növekedése, Aszód azért mégiscsak a kisebb települések közé tartozott. Azonban intézményhálózata, a gazdaságban, a közigazgatásban, a közlekedésben, az oktatásban betöltött szerepe alapján városnak kell tekinteni. A PODMANICZKY CSALÁD A várost ismertető fejezetben azt írtuk, hogy 1715-től kezdve a Podmaniczkyak és Aszód, ezen belül az evangélikus egyház és az evangélikus iskolák története elválaszthatatlan. A Podmaniczkyak és a gimnázium kapcsolatáról Dr. Oravecz Ödön, az iskola 1926-1934 között tudós igazgatója így írt: „Ők is maradtak fenntartói, irányítói, olykor túlhatalmat gyakorló vezetői közel másfélszáz éven át." 52 Az elmúlt századokban mindenki előtt közismert volt, hogy a Podmaniczky-család nélkül nem alakult és nem maradt volna meg az evangélikusok aszódi középiskolája. Ismerjük tehát meg egy kicsit bővebben a magyar történelemben is jelentős szerepet betöltött család történetét, és akkor jobban megértjük e szoros kapcsolatot. 53 168
