Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

ASZÓD Aszód a török kor utolsó harmadában ismét lakott település volt, ám népességét tekintve inkább a kisebb, mintsem a nagyobb falvak közé sorolható. Az viszont figyelmet érdemel, hogy már l656-ben az aszód-szentkereszti Ádám római katolikus pap mellett Raxani (Raksányi) János prédikátor a protestáns (Luther követői) lelkek gondozója,

28 ugyanakkor (az 1660-as években) Vulpini Mátyás az evangélikus tanító.

29 Az aszódi evangélikus egyház története tehát a XVII. századba nyúlik vissza. A felszabadító háborúk során, a harci cselekmények miatt ismét (a török kor másfélszáz éve alatt, ki tudja, hányadszor?!) szétfutott Galga-mente népe. Ki a békés felső-magyarországi vármegyékben, ki az Ecskend hatalmas erdőiben keresett menedéket, hogy aztán a csatazaj elmúltával ismét visszatérjen elhagyott, elpusztított otthonába. A Galga-vidék települései közül éppen Aszód az a falu, ahol a legkorábban, feltehetően már a török kiűzése után azonnal, 1689-től bizonyíthatóan megindult a lakosság újratelepülése.

30 E folyamatban minden bizonnyal jelentős szerepet játszott a kedvező földrajzi fekvés, továbbá a zólyomi származású földesurának, a birtokán élő, az evangélikus vallást követő Osztroluczky Jánosnak és feleségének, Just Juditnak birokszervező szorgalma is. I. Lipót császár és király 1691-ben megerősítette Osztroluczky Jánost (és feleségét) Aszód birtokában, aki jó gazdához méltóan nagy lendülettel látott birtoka felvirágoztatásához.

31 Már 1692-ben kérvényt adott be Pest vármegyéhez, amelyben a Galgán - a régi és rossz híd helyett - új építését vállalta, amennyiben a megye engedélyezi, hogy vámot szedhessen.

32 írásbeli bizonyíték nincsen arra vonatkozóan, hogy hol állhatott Osztroluczky udvarháza. Véleményünk szerint a mai Podmaniczky-kastély helyén, amelyet először veje, majd unokái építtettek át. Az viszont egészen bizonyos, hogy a hegytetőn egy, a török időkben elpusztult középkori kőtemplom állott, amely mellé Osztroluczky 1693-ban az evangélikusok számára egy fatemplomot építtetett.

33 Ezekben az években ugyanis a lakosságnak már a nagyobb része Luther követője. A török időket átélt és visszaszivárgott római katolikusok pedig a bagi plébános lelki gondozása alatt állottak. Az Észak-Magyarországról származó földesúr e vidékről hívta új birtokára a földművelőket, nyilvánvalóan elsősorban a hitsorsosainak nyújtotta ezt a kedvezményt. Ezt a birtokszervező politikát veje, Podmaniczky I. János is folytatta. A XVII. században már létező aszódi evangélikus egyház ezekben az évtizedekben izmosodott meg és lett a pesti egyházmegye legjelentősebb központja. A XVII-XVIII. század fordulóján a következőképpen alakult Aszód és a közvetlen környezetében lévő települések népessége: ADÓZÓ CSALÁDFŐK SZÁMA

; Ev 1696 1699 1701 Település Jobbágy Zsellér Összes Összes Jobbágy Zsellér Összes Aszód 28 2 30 76 66 68 134 Bag 15 10 25 75 43 33 76 Domony 8 8 26 32 18 50 Hévízgyörk _* 30 10 40 Iklad _* Kartal -* * lakatlan A kuruc szabadságharc idején, II. Rákóczi Ferenc alvezéreinek seregeibe - a Galga vidék falvai közül - az aszódi legények álltak be a legszámosabban (138 fő) harcolni az ország függetlenségéért, a szabad vallásgyakorlásért. Ezekben a nehéz időkben ismét a hadak vonulásának a 161