Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

lamsegélyes, hasonlóan az izraelita tanítók sem részesültek államsegélyben, de az evangélikus és az izraelita iskola egyik tanítója kapott állami korpőtlékot. Mindhárom iskolának volt külön iskolaszéke. Az evangélikus népiskola iskolaszéke gyakorlatilag a presbitérium volt. Ebben az időben Aszódnak nem volt községi iskolája és állami népiskola sem működött a nagyközségben. Ha a tankötelesekre vetünk néhány pillantást, érdekes számadatokra bukkanunk. A tankötelesség a 6-14 év közötti fiúkat és leányokat érintette az összeírásokban. Ebből megtudjuk, hogy a) A 6-11 éves gyermekek megoszlása Aszódon nemek és vallás szerint: fiú leány római katolikus 102 119 evangélikus 68 62 református 7 1 izraelita 31 36 Összesen 208 fiú és 218 leány, azaz 426 tanköteles volt a 6-11 éves kor szerint. b) A 12-14 éves gyermekek megoszlása nemek, vallás és további útjuk szerint, azaz tanoncok lettek, vagy nem tanultak tovább: fiúk r. katolikus evangélikus református izraelita leányok r. katolikus evangélikus református izraelita c) A tankötelesek megoszlása anyanyelv szerint: magyar 6-11 éves fiú 159 leány 175 12-14 éves fiú 83 leány 75 szlovák 6-11 éves fiú 45 leány 43 12-14 éves fiú 25 leány 23 6-11 éves fiú 4 leány 12-14 éves fiú leány d) 1907-ben Aszódon összesen 632 tanköteles gyermek, tehát 6—14 éves közötti élt a nyilvántartások szerint! 119 tanonc nem tanonc 49 11 38 47 3 44 2-2 10 2 8 tanonc nem tanonc 50 3 47 36 1 35 1 - 1 11 - 11 német