Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
33- Ha az intézet évi jövedelmeiből a nyugdíj minimuma ki nem telnék, a nyugdíj a tartaléktőkéből fedezendő. 34. Az intézet jövedelmeiből a nyugdíj maximuma után még felesleg maradna, az a tartalék tőkéhez csatolandó. 35. Ha az intézet olly kedvező állásba jönne, hogy a 32. pontban meghatározott maximumnál nagyobb díjat is nyújthatna, az esperesség a minimumot feljebb emelheti. 10. Nyugdíjazás rendje 36. Minden részvényes özvegye férje halála után igényt és jogot tarthat az évi nyugdíjra, ha az intézet számadásaiból kitűnik, vagy nyugtákkal kimutathatja, hogy férje vagy egyszerre a tőkét, vagy hivataloskodása kezdetétől a haláláig évenként szakadatlanul fizette a tőke után járó kamatokat, melly utóbbi esetben ha addig az özvegy a tőkét le ne fizetné, az a nyugdíjból levonandó. 37. A nyugdíj a férj halála napjától jár, és utólagosan, az év végével fizettetik, az év új évtől számítandó, azért is az első évi nyugdíja szerint fizetendő, mennyi hónap esik az özvegység első évére, ugyanis számítandó a nyugdíj utolsó éve is. 38. A részvényes tagnak árvái, ha előbb vagy utóbb anyjuk elhalna, szintén jogosultak a nyugdíjra. Ez ki nem terjed fogadott vagy mostoha, hanem csak a saját gyermekre. 39- Az özvegyek férjük halála után a legközelebbi esperességi gyűlésre folyamodjanak a nyugdíj megadása végett a körlelkész vagy helybeli pap által, hozzá csatolandó abbeli bizonyítvánnyal, hogy életben vannak, s hogy özvegyek, melly utolsót a nyugdíj átvételekor évenként kell ismételni. 40. Az árvák anyjuk halála után anyakönyvi kivonattal mutatják ki életkomkat, hogy meghatároztassék, meddig járand számukra a nyugdíj, egyszersmind a nyugdíj átvételekor életben lévőket évenként bizonyítják. 41. A hivatalt s jövedelmet vesztett, nyugdíjért folyamodó pap, tanár, tanító bebizonyítani köteles, hogy semmi hivatalban nincs, s ön keresményéből meg nem élhet. Az intézeti nyugdíjat húzó papok, tanárok s tanítók szintén bizonyságot hozandnak évenként, hogy életben s hivatal nélkül vannak. 42. Ha valamelly árva testi vagy lelki nyomorék, ezen betegségének évenkénti kimutatása mellett 20 éves kora után is folyamodhatik nyugdíjért. 11. A nyugdíj megszűnése 43. A nyugdíj megszűnik: a) özvegyre nézve, ha nem özvegy többé, azaz ha új házasságra lépett, ezen esetben az árvák sem követelhetnek nyugdíjat, mert van atyjuk s anyjuk, azaz nem árvák többé; b) árva fiúra nézve ha 20-dik évét betöltötte vagy előbb is, ha hivatalt nyert; c) árva leányra nézve, ha 20-dik évét betöltötte, vagy előbb is, ha férjhez ment; d) nyugdíjazott pap, tanár, tanítóra nézve, ha új hivatalt nyert." Az intézetnek mindig szigorú szabályai voltak. Innen érthető, hogy nem lehetett jogigény nélkül hozzáférni semmiféle járadék megszerzéséhez. 1860-ban 6 özvegy kapott évi járadékot összesen 80 pfrt értékben. Az intézetnek tekintélyes vagyon gyűlt össze 1860-ra. 7693 pfrt volt a tényleges tőke. 1859-ben 518 pfrt volt a gyarapodás, 1860-ban pedig 330 pfrt. Ez abból adódhatott, hogy a tagok száma gyarapodott, a nyugdíjra való igény azonban nem növekedett. így az alaptőke gyarapítására folyamatosan lehetősége volt. A pénztárnok, Blázy Lajos kiskőrösi lelkész adott számot a végzett munkáról. Jelentésében a pénztáros beszámolt arról, hogy kaptak segítséget olyanok is adományok formájában, akik nem léptek be korábban az intézetbe, de özvegyekké váltak az évek során. így 101
