Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

„...én a testi büntetésnek nagy ellensége vagyok, már azért is, mert tudom, hogy minden atya megszomorodik, ha a fia ilyen büntetésre méltónak találtatott, vagy épen megbüntettem. Mint privát tanító nyolc év alatt volt tanítványaim közül egyet sem illettem meg, mint közönséges hivatalomban pedig mindent megpróbáltam, ami által azt elmellőzhetőnek gondolnám. Többet írattam, a mintákat többször írattam le a rendetlenekkel, az idén bizonyítványukba beírni szándékozom a büntetéseket csak azon okból, hogy azokat annál jobban kerüljék nevendékeim. De a közönséges oskola egy társaság, mely amint tudva van törvények és annak áthágóinak büntetése mellett meg nem állhat. Ha 16-20-an volnának egy oskolában, a tanító művelt, emberhez illő büntetéseket válogathatna, vagy talán azok nélkül is ellehetne, de sok és különbféle tanítványok között sokszor rögtöni segítségre készteleníttetik. Készteleníttetik mondom, mert én igazán szeretem a nevendékeimet, a jobb neveléshez vonzódásból választám a hivatalt, szoros értelemben véve minden időmet és erőmet az ifjúságnak híven szentelem, azt akarom, hogy lelki s testiképen egészségesek legyenek. Jól is megy a dolgunk, ha én vélek vagyok, nekik magyarázok, de mit tegyek azon esetre, ha kéréseimre, intéseimre nem ügyelvén, oskolán kívüli tanulmányaikat nem írják, leczkéjöket nem tanulják, feladott munkájokat fel nem teszik, a büntetést ki nem állják, segédjeiknek nem engedelmeskednek, irományaikat csak imígy-amúgy firkálják, oskola előtt reggel, vagy oskolában is fecsegnek és illetlenül viselik magokat? Térdelés ha rövid térdelés - által csak nadrágjokat beporozzák és ha csak ketten-hárman vannak, mulatság reájok nézve. Ilyen ifjúsági tévelyedésért legczélirányosabb sokszor, sőt egyetlen egy lehetséges orvosság: azonnali rövid megfedés, mely értetődik veszélyes ne legyen."

174 Korén István a tanulók iskolai előrehaladását egyéni osztályozással ismerte el. A leckék és feleletek napi értékelésére adott érdemjegyeket nem ismerjük. Az erre vonatkozó utalások elégtelenek arra, hogy az alkalmazott rendszert rekonstruáljuk. A tanév végi értékelést, az egyes tantárgyakból kiosztott érdemjegyeket viszont ismerjük. Ezek a következők:

175 E = nagy eminentia (igen kitűnő) e = kis eminentia (kitűnő) e/l = prima cum eminentia (jeles kitűnőséggel) I = prima e primis (jeles a jelesek között) 1/ = aláhúzott jegyű prima* 1/2** * Az aláhúzott jelű prima megegyezett a pozsonyi líceumban adott lm = príma medioram (közepes jeles), míg az 1/2 az lu = príma ultimis (jeles az utolsók között) osztályzattal.

176 ** Kardos Győző idézett tanulmányában csak öt osztályzatot közöl, holott Korén az érintett években hat osztályzatot adott tanítványainak. Úgy tűnik, hogy Korén a Pozsonyban rendszeresített osztályozási rendszert alkalmazta Aszódon, bizonyos átformálással. Bár az első - általa lezárt - aszódi tanév végén a tanulókat még szöveges értékelésben részesítette csak, amely szöveg - feltehetően - a végeibocsátó bizonyítványokban is szerepelt. Ezek szerint a 25 osztályozott tanuló közül 6 esetben Eminens e primis II esetben Eminens 3 esetben Prima cum Eminentia 2 esetben Príma e primis 3 esetben Príma értékelést adott. A legkiválóbb tanulókat eminens e primis értékeléssel zárta le. Érdemes megemlíteni, hogy Petőfi Sándor aszódi végeibocsátó bizonyítványán is ez a szöveges értékelés szerepel. 223