Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
Negyed évűek (Syntaxistae minores) feltesznek mind a két nyelvben nagyított, mellé és alárendelt (subordinatae et soordinatae sententiae) mondákat, az egyenes és nem egyenes; universalis és concreta dictioformáit; közönségesebb rhetorikai figurákat, kisebb s nagyobb periódusokat; a levelek minden féle nemeit; történeteket, rajzolatokat, elmélkedéseket. A szép írást Heinrings formulái, a számvetést Lovensohn gyorsszámvetője szerint folytatják; fordítják magyarra az egész Nepost kétszer is; Naso néhány alagyáit (elégiáit- A. I.); Phaedrus meséit, deákra németből Döring második cursusát. Mind ezt tehetségűkhez képest könyv nélkül is tanulják s azon kívül deákul a Syntaxis szabásait, Periodologiat, Prosodiát, mülegi vallástanulmányt és természethistoriát; magyarul a középső közönséges históriát, mathematicai, physicai és politikai geographiát Európáról és declamatiot három nyelvben. Ötöd évűek (Syntaxistae majores) melynek nem régen itt létem eddig kevesen s nem czélirányosan elkészülve valának, az előbbi esztedőkben előadott theoreticai stylisztikát fogják praktice gyakorolni periódusokban, levelekben, versezetekben, történetírásokban, rajzolatokban, elmélkedésekben, megszólításokban és beszélgetésekben deákul, nemkülönben mint magyarul. Arithmetica helyett lesznek nálok Geometria elemei német nyelven; újabb Geographia helyett ó Geographia deákul; Szintaxis kitanult szabbásai helyett Werner gyakorlásai a görög fordításokban; a többi tanulmányok pedig: észlegi vallástanulmány; Természethistóriából amit eddig talán el nem végezhettek, vagy az egésznek recapitulációja, szintúgy Geographiaból is magyar nyelven új közönséges História előmeneteleikhez alkalmaztatott declamatiok három nyelven és Döringnek harmadik cursusa. Mindnyájan tanulnak minden nap 3 A óráig németül. Harmadik évűek már német könyveket olvashatnak és akadozva beszélhetnek, negyed évűek Heysz Grammaticajat tanulják, ötöd évűek német munkákat hoznak; hamarább pedig ha vagy szerencsésb elméjűek; vagy korosabban vagy német szállásokon lévők Major Grammatisták kötelesek az oskolában és szabad óráikban magyar könyveket olvasni; minor Syntaxisták németeket, major Syntaxisták pedig deákokat." A Matriculában is feltüntette (latin nyelven) az éves tananyagot, az 1833/34. tanévtől az 1839tanévig bezárólag. Az alábbiakban az 1835/36., az 1836/37. és az 1837/38. tanévek tananyagát mutatjuk be: „Az 1835/36-os tanév tantárgyai I. Mind a három osztálynak közösen lesz: 1) Latin és magyar stílusgyakorlat, közelebbről, a stílus alapjai, a szavak jelentéséről, átvitt értelméről és a szóképről, az egyes és függő, az általános és határozott alanyú, valamint a szókihagyásos beszédről; az írásjelekről, hasonlóképpen a mondatokról és körmondatokról szóló tanítás, a levelekről stb.; a változatok, a párbeszéd, a példabeszéd stb. 2) Számtanból a leginkább előforduló ügyekben a hármasszabály fogalma, az arányossági, osztási, szorzási. A társasszabály oda-vissza. 3) Magyar nyelvtan. 4) Beszédgyakorlatok. II. A syntaxisták osztályának külön: 1) Mondattani és körmondattani valamint prozódiai magyarázat. 2) Döring gyakorlataiból a második sorozat, valamint Cornelius, Phaedrus és Ovidius fordítása. 3) A keresztény vallás tanai, a dogmatikai rész Dietrich tanítása szerint latinul. 4) Középkori egyetemes történelem magyarul. 5) Ausztria, Németország, Svájc és Itália földrajza magyarul. 6) Az ásványok természettana latinul. III. A grammatisták osztályának külön: 1) Etimológiai és helyesírási magyarázat. 2) Döring gyakorlataiból az első sorozat, valamint Chimanius és Gedekius könyvének fordítása. 3) A hitvallás III. tétele és az imádságokból Herder katekizmusa alapján magyarul. 4) A vegyes és ausztriai házból származó magyar királyok története. 5) Ókori egyetemes történelem magyarul. 218
