Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622
Vízkelety Tamás leírása új adatokat tartalmaz a váci csatáról, leglényegesebb megállapítása, hogy győzelemmel végződhetett volna s a török had teljes megsemmisítésével, ha Pálffy és Nádasdy kérésére Miksa herceg hajlandó segítséget nyújtani. A háború folytatódott tovább, 1598 október elejétől november elejéig Mátyás főherceg vezetésével Buda első ostroma sikertelenül végződött. EGY HŐS KAPITÁNY HALÁLA, „AKINEK A LELKÉT IS KITIPRÁK" Takáts Sándor történész pompás képet rajzol a 16-17. század fordulóján élt vitéz, Eörsy Péter esztergomi főkapitányról. Katonái sorsával törődő, de a köznépét is szívén viselte. A nagy váci csata után, 1597 őszén arra kérte a budai pasát, engedné meg, hogy a Vác város elmenekült lakói visszatérhessenek otthonaikba a Szentendrei szigetről. Mihalidzsi Ahmat november 20-án válaszolt: „A váciak dolgát az mi illeti, mi abban ellentartók nem vagyunk, hogy haza ne szállanának, ha valami házacskájok vagyon, ahol megmaradhatnának: ...de minthogy három basa és tíz szomszéd bég vagyon itt, kiket a csatázástól meg nem tarthatunk, azoktól féltek szegények, hogy vagy őmagokban, avagy gyermekökben valami kár ne legyön, és mi is attól féltettük szegényeket, azért nem akartuk hazaszállítani: mert mi azt akarnánk, hogy faluk, városok épülnének. Az óbudaiakat is bíztassa haza kigyelmed." Ahmat arra kéri Eörsyt, küldene megbízottat Budára, szóval akar vele üzenni, „még az hajának sem leszön egy szál bántása is". Követnek legalkalmasabbnak kínálkozott a törökül is tudó Váczi Borbély György. Vele küldi Eörsy a megyeri bírót is, tehát a váciak Megyeren húzódtak meg. Eörsy tevékenyen részt vett Győr visszavételében, az 1599-ben megkezdett béketárgyalásokban. A budai vezér vele tudatta a törökök kívánságát, melyeket továbbított Mátyás főhercegnek 1600 szeptemberében. Eörsy a dunai naszádosoknak is kapitánya, vajdái vízi csatákban verték meg a török sajkásokat. Thurzó György bányavidéki főkapitánynak írta 1Ó01 októberében, hogy a váci őrséggel és saját hadi népével Buda alatt portyázott. „Gutray István alatt a váciak olyan szerencsés portyát csaptak, hogy tömérdek zsákmányt hoztak. Ilyen portya és csatározás - írja- rég nem volt." 7 Utoljára 1602-ben Buda és Pest ostrománál vett részt. Pest elfoglalása után a város egyik védelmezője a török ostromával szemben. Rusworm fővezér parancsára több német ezred és Eörsy magyar hajdúi rohamot intéztek a török sáncok ellen. Valami ok miatt pánik keletkezett, Eörsy csapata a pesti kapu felé rohant, a városba akart menekülni. Karddal állta útjukat, néhányat közülök le is vágott. A megrémült tömeg azonban eltiporta. A tragédiáról Thurzó főkapitány írja feleségének: „ki is tiprák az lelkét belőle. Tegnap kísértük el szegént temetni Esztergom fele." 8 VÁCZI BORBÉLY GYÖRGY KÜLDETÉSEI Nógrád elfoglalása után, 1594-ben Vác külvárosában „házak üresek, a ludak, réczék és egyéb élelmiszerek ott maradtak." A lakosság tehát menekülésszerűen hagyta el otthonát. Huszárok támadnak Vácra, felgyújtják, zsákmányolnak. Ezt követő két évben a nógrádi őrség többször üt a városra, több épületet felgyújt, bő zsákmánnyal távozik. Ezek a támadások a városban megtelepedett török lakosságot sújtották. A várat csak 1596-ban adták fel. Vác magyar lakossága közben a szigetre, Tótfaluba és Megyerre menekült. 9 Váczi Borbély György tevékenysége folytán visszatelepülésük vontatottan, 1603-ig sikerült. A város vezetésében a Borbély család mindenkor részt vett. 1615-ben a nádori bizottság előtt a város esküdt polgárai között Borbély Mihály főbíró, Borbély György testvére szerepel. 10 A gyadai rétet ők birtokolják ebben az időben." Foktőin János váci kálvinista prédikátor Sára lányának első férje Fráter Mátyás halála után a második Borbély György. Tőle is özvegyen maradva 1630-ban 4
