Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896

város lakosai legnagyobb részének nevében - számtalan lakostársai által hozzá intézett ismételt felhívásának engedve - felszólalt, hogy Kossuth Lajoshoz ... bizalmi levél intéztessék, - mely indítvány a jelenlévő összes városi képviselőtestület, valamint a jelen volt lakosok nagy tömege által is egyhangúlag s nagy « éljen » kiáltások között elfogadtatott és a 13. pont alatt jegyzőkönyvbe vétetni rendeltetett. Ezek alapján keletkezett a lapokban megjelent bizalmi irat." M A megyei közgyűlésnek imponált Abony közakarattal hozott határozata, ezért a következőképpen döntött: „A bizalomnyilvánítás közvélemény eredménye, erkölcsi jog - közjogi beszámítás alá nem vonható." A megyei hatóság nem avatkozhat be Abony ügyébe, mert az sértené a helyi bíró jogkörét. A képviselőtestület jegyzőkönyvi határozatát csak az abonyi bíró semmisítheti meg.

6,5 A belügyminiszter utasítását azonban nem szeghette meg a megye. Végül is a főszolgabíróra hárult a népszerűtlen feladat, aki „... a november 18-án tartott (abonyi) tanácsülés alkalmával kalapfeltevés mellett keresztülhúzás által" végrehajtotta a felsőbb utasítást.

66 Ezután az esemény után nem került többé az országos politikai élet előterébe Abony a dualizmus korában. Csak az országgyűlési képviselőválasztások nyújtottak némi szinteret ahhoz, hogy az abonyi lakosság választásra jogosult kisebbsége - legalábbis látszat szerint - a magyar politikai élet aktív részesének érezhesse magát. 1868-ban ismét az 1861-ben győztes Máriássy Béla nyert mandátumot, aki később „...a baloldalról a Deák párthoz térvén át, sokak bizalmát elvesztette", ezért az 1872-es választáson a gyermekkorától Abonyban élő baloldali Gulner Gyula győzött. Kellemetlen incidens történt az 1872es titkos szavazások során: „Az Abonyban megválasztott Gulner Gyula baloldali képviselő mandátumát azért támadták a kisebbségbe szorult jobboldali Máriássy Béla hívei, mert tűz ütött ki a jobboldal szavazóládájában, s e zavart a baloldal arra használta fel, hogy a ládát erőszakkal felfeszítve, a tűz oltása közepett a Máriássyra leadott szavazóbotokat saját ládájába csempéssze át." A vizsgálat során azonban kiderült, hogy a ládák felnyitásánál mindkét párt megbízottjai jelen voltak, nem történt visszaélés, csupán az elszenesedett szavazóbotok megszámolása okozott némi nehézséget, de Gulner Gyula biztos fölényéhez nem férhetett kétség.

67 A következő, 1875-ös választás győztese ismét Gulner Gyula lett az időközben létrejött Szabadelvű Párt színeiben. A Deák és Tisza párt fúzióját követően „Abonyban is a vendéglő udvarán az állás alatt összegyűlt párthívek jelenlétében a jobboldal részéről Kovásznai Kovács Zsigmond és Fejes Gábor, a baloldal részéről Sivó Gyula kijelentették a Szabadelvű kormánypárt cím alatti egyesülést. .. Július 4-én a Tiszával együtt a fúzióba belépett Gulner Gyula az abonyi kerületben egyhangúlag képviselővé választatott."

68 Az 1878-as választás előtt „... a függetlenségi érzés iránya újból fölébredett, nagyobbára személyes súrlódások következtében. A szép egyetértés a választó közönség között megszakadt, melyet a mindkét részről folyamatba tétetett korteskedések a választás napjára nagyon kiélesítettek, midőnis ...Gulner Gyula ellenében Degré Alajos, a jeles magyar író és az 1848-49-beli Károlyi huszárezred kapitánya ... képviselővé választatott" - csupán 93 szótöbbséggel. A választás eredményét Gulner hívei megvesztegetés címén megtámadták. A bíráló bizottság azonban Degré Alajos javára döntött, mivel a megvesztegetést „... nem a képviselő, hanem az ő párthívei követték el és nincs igazolva, hogy erről tudomása lett volna."

m 1881-ben Néppel Ferenc helyi birtokost választották képviselővé Degré Alajos ellenében. 1886ban ismét Néppel győzött, majd 1892-ben Thold Dániel ügyvéd legyőzte Néppel Ferencet. Az 1896os választáson a függetlenségi Kovács Leo, a szabadelvű Teszáry László és a nemzeti párti Gulner Gyula jelöltette magát, és - az immár jobboldali - Gulner Gyula nagy többséggel győzött.

70 Az országgyűlési képviselőválasztásokat megelőző pártküzdelmeken kívül alig volt nyoma Abonyban szervezett politikai életnek a kiegyezés és a századforduló között, viszont ekkor alakultak az első gazdasági, önsegélyző jellegű csoportok (1875: Nagy-Abonyi Önsegélyző Egylet, 1887: Nagy-Abonyi rk. hivek Temetkezési Egylete, 1889: Nagy-Abonyi Betegsegítő Egylet). 1893ban alkották meg az abonyi Függetlenségi 48-as Kör alapszabályait, melyek szerint a Kör célja 457