Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon

szetesen alapító tagja volt Dubraviczky alispán is.

60 Itt tartotta üléseit a híd egyesület, amikről a Jelenkor híradásaiból szerezhetünk tudomást.

61 A rendelkezésünkre álló adatok alapján joggal mondhatjuk, hogy Széchenyi és Dubraviczky között baráti viszony alakult ki, hiszen közös eszmeiségük, kölcsönös rokonszenvük miatt nemcsak a pesti megyegyűlésen és kaszinóban, hanem kötetlen sétákon, ebédeken is rendszeresen találkoztak és véleményt cseréltek. Dubraviczky másod alispán népszerű ember volt megyéjében, amit a rövid ideig tartó koronázó országgyűlésen való szereplésével, de különösen az 1831. évi kolerajárvány alkalmával kifejtett erélyes és áldozatos tevékenységével, addigi vármegyei szereplésével alapozott meg. Az 1832es esztendő mozgalmas év és mérföldkő Dubraviczky életében. Személyébe vetett bizalom révén olyan tisztségekre kapott megbízást, melyekben cselekvően szolgálhatta a haladás ügyét. Pest megyének a nádor elnöklete alatt ülésezett közgyűlése 1832 elején elhatározta, hogy uralkodásának 40. évfordulóján - küldöttséget küld Ferenc császárhoz. Pest megye kezdeményezése a többi törvényhatóságban is visszhangra talált.

62 A tisztelgő delegációnak tagja volt Dubraviczky Simon is. Az 1832. október 23-án a nádor elnöklete alatt összeülő tisztújító gyűlésen a főherceg az első alispáni hivatalra elsőként Dubraviczky Simont, majd Sárközy Imre, Mérey László, Madarassy István és Beniczky Ádám urakat jelölte. A rendek közülük Dubraviszky Simont első és Földváry Gábort másod alispánnak megválasztották.

61 Még inkább kitűnt az iránta való általános bizalom és szeretet a november 10-én megtartott országgyűlési követválasztás alkalmával. A nádor előterjesztésében „az érdekeltek közül elsőbben is, nagytekintélyű Első All-Ispány Dubraviczky Simon Urat említvén, amint ennek nevét az egybegyűlt Rendek meghallották, az eránta viselhető határtalan bizodalommal s szeretettel tellyes tiszteleténél fogva anélkül, hogy a'többi proponálandókat tsak hallani is akartok volna, őtet ú.m. Első All-Ispány Dubraviczky Simon Urat minden kételkedést ki rekesztő egyesült akarattal Első követjeknek ki kiáltották, aki is ezen megkülönböztetést és a'Megye Rendéinek ebbeli bizodalmokat minden dolgaiban ki tündökleni szokott szerénységgel megköszönte...

61 A nemzeti és társadalmi reform szempontjából rendkívül fontosnak ígérkező 1832-i országgyűlésre Pest megye ismét Dubraviczky Simont küldte követként. Az 1830-as évek elején olyan hazai és nemzetközi események torlódtak össze, melyek óriási erővel járultak hozzá a társadalmi tudat átalakulásához, a gyökeres változások szükségességének felismeréséhez. 1831-32 folyamán a törvényhatóságokban lázas készülődés folyt a következő országgyűlésre. Mire - 1832 őszére - a megyékben megvitatták és megfogalmazták a követutasításokat, a régi, rendi feudális ellenzék soraiból már kiemelkedett az új, liberális nemesi reformellenzék. Pest megyében az utasítás kidolgozására létrejött bizottság elnöke Dubraviczky volt.

65 1832. december l6-án Pozsonyban végre összeült az a diéta, aminek feladata lett az ország elavult gazdasági, társadalmi rendjének, közigazgatásának és igazságszolgáltatásának megreformálása.

66 Követi minősége által ennek a munkának lesz cselekvő részese Dubraviczky Simon, Pest megye első alispánja. Utasításának megfelelően a liberális ellenzékhez csatlakozott, s csakhamar annak - túlzásoktól mindig tartózkodó, de meggyőződése mellett alaposan érvelő - kiváló harcosa lett. Horváth Mihály a korszak első jeles feldolgozója az 1832-36-os országgyűlés olyan kitűnőbb egyéniségei közé sorolja Dubraviczkyt, mint Felsőbüki Nagy Pál, Deák Antal, Pázmándy Dénes, Bezerédy István, Borsiczky István, Balogh János, Bernáth Zsigmond, Niczky József, kik jeles szónoki tehetségük, közügyekben való jártasságuk, szabad ellenzéki szellemük, jellemszilárdságuk által, részben az 1825-i, részben az 1830-i rövid országgyűlésen különböztették meg magukat. Az újabb követek közül Kölcsey Ferenc, Beöthy Ödön és Klauzál Gábor vonták magukra a közfigyelmet.

67 Közülük Kölcsey így jellemzi naplójában emberünket. „A pesti Dubraviczky értelmes, jókedvű és ritka egyéniségű férfiú, ki a maga nehéz állásában, mint a nádor megyéjének alispánja és követe, s mint az opposítió egyik nevezetes tagja már két országgyűlésre közbizodalomra érdemesült."

6K Dubraviczkyt az előző országgyűlések küzdelmeiben megedzett, kitű113