Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896

49 72 73 67 430 434 495 499 291 312 367 368 129 153 125 70 106 120 26 41 39 kúriákban éltek. A mintegy húsz műemlékként nyilvántartott lakóépület közül csupán a Kostyánkúria épült a múlt század második felében (I860), a Szapáry és Tallián kúriát pedig 1850 körül építették át.

M() Györe János a következőképpen írja le Abonyi Lajos családjának otthonát: „Házuk, mint többnyire a régi abonyi közbirtokosok házai, a város szélén feküdt, az öreg szőlők belső oldalának szomszédságában, egy vén gyümölcsös kertben, háta megett erdőcskével, melyet akácok és százados vén szilfák környékeztek. Egyszerű, hosszú, zsindelyes «alház» volt, az elején a város felé néző oszlopos tornáccal." m A korszak egészségügyi viszonyairól az anyakönyvek nyújtanak legobjektívebb képet. A házasságkötések és születések aránya azt mutatja, hogy átlagosan 6-8 gyermek született egy családban. A gyermekek mintegy 35-40%-a azonban egy éves kor előtt, 20-30%-a pedig egy és tíz éves kor között meghalt. Kevesen élték túl a 60. életévüket. A halálokok közt gyengeség, görcsök, tüdőlob, gyermekaszály, toroklob, torokgyik, bél-, gyomorhurut, tüdővész, gyermekszülés szerepel leggyakrabban. Ritkábban fordult elő himlő, rák, végelgyengülés. Néhány adat a római katolikus egyház anyakönyveiből: 1860 1870 1880 1890 házasságkötések száma születések száma halálesetek ebből 1 éves kor előtt 1-10 éves kor közt 60 év felett Ezektől az átlagosnak számító adatoktól időnként lényeges eltérések mutatkoztak. 1864-ben, a nagy éhínséget követő esztendőben pl. csak 347 születést jegyeztek be a római katolikus egyház anyakönyvébe. 1849, 1866 és 1873 nyarán a kolerajárvány hagyott érzékeny nyomot a halálozási statisztikában. 1873-ban pl. 503 haláleset szerepel a római katolikus egyház nyilvántatásában. (Ebben az évben összesen 677 haláleset és 611 születés volt Abonyban, 66-tal csökkent tehát a lakosság száma. Július 18. és szeptember 30. között 162 esetben jegyeztek be kolerát a halál okául. Különösen augusztus végén tombolt a járvány, 27-én 9-en, 28-án 9-en, 29-én 11-en, 30-án 17-en, 31-én 10en haltak meg kolerában a római katolikus és a református egyház halotti anyakönyvei szerint. A község két orvosa és az Abonyban állomásozó katonaorvos nagy erőfeszítéseket tett a kolera megszüntetése, a következő években pedig annak megelőzése érdekében. 1882-ben Szolnokon elterjedt a kolera, Abonyban viszont a fertőtlenítések és más óvintézkedések következtében csupán egyetlen halálos áldozata volt a járványnak.

H2 A másik járványos kór, a himlő ellen védőoltással védekeztek. '** Fényes Elek az 1851-ben kiadott Geographiai szótárában említést tesz az abonyi gyógyszertárról. 1911-ig nem nyílt másik gyógyszertár a községben. Az önkényuralom idején szerepelt a városi költségvetésben az un. kórházalap, melynek lassan gyűlt a tőkéje. 1866-ban akartak az akkori Cigánytónak nevezett terület egy részén (a mai Újszászi úton) kórházat építeni, melyet azonban az ínséges esztendők miatt el kellett halasztani. Csupán járványveszély idején nyitottak ideiglenesen néhány ágyas kórházat. Végül is 1873-ben nyílt meg az állandó városi kórház a nincstelen betegek ellátására.

ш A csupán néhány hónapig megjelenő Ahony és Vidéke egyik fontos feladatának tekintette az egészségügyi felvilágosító munkát. A lap első számában, május 4-én „A divat és ruházatunk" címmel jelent meg cikk. „A divat ma korlátlan hatalmat gyakorol felettünk, elannyira, hogy még az egészségtannak is alá kellett magát rendelni. ... A füzőke, hegyes orrú, francia sarkos cipő és még 469