Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896
ták, hogy Abony városa ég, és nagy félelemmel teltek el, pedig nem égett el egyetlen ház sem. ...Szomorú éj szállott le Abonyra. A horvátokat valamely istentelen parancsolat, - azt beszélték, magáé Jellasicsé - rászabadította a város békés lakosaira, egész éljen át a hajnali órákig rabolták a várost, minden kézbevehető ingóságot elvettek, a ládákból a megtakarított pénzecskét, fehérneműeket, az edényeket, bútorokat összetörték, az ágyneműek, párnák, dunnák tollait szélnek eresztették, s részegen ordítozva, fegyveres kézzel jártak utcáról utcára. ... Ez eset a rendes német hadseregben nagy megbotránkozást okozott, ... Ottinger ... a reggeli órákban, már 6 órakor patrolokat rendelt ki, vadászokat és vasasokat, a horvát rablók megfékezésére. ... A magyarok nem üldözték a nyert csata után a németeket, a császári hadsereg ismét csak állandóan megmaradt - bár leszállított mennyiségben - Abonyban." IS Március végén nagy nyugtalanság lett úrrá az Abonyban állomásozó császáriakon: a Tisza felől gyülekező honvédcsapatok sikeres portyái, cselei egyre több riadalmat, keveredést okoztak közöttük. Április 3-án, a tápióbicskei csatát megelőző napon végül is „...kivonulván a németeknek csekély maradványa, a városba egész váratlanul megérkezett a magyar hadseregnek Asbóth tábornok alatti hadosztálya a Bocskay huszárokkal, két zászlóalj honvéddel, egy zászlóalj mozgó nemzetőrrel s nyolc ágyúval." 26 Mielőtt Asbóth tartalékosait harcba vetették volna, hadi zászlóról gondoskodtak számukra. Debrecenből hozattak szép fehér selyem címeres lobogót. „A zászló szokásos egyházi felszentelése Abonyban történt április 5-én. A zászlóanya Károlyiné Zichy Karolina, gr. Batthyányi Lajosné testvére volt." Az ünnepélyes szertartás résztvevői lelkesen éltették a honvédsereget, Kossuth Lajost, és csak elvétve hangzott el egy-egy „Éljen a császár!" kiáltás - kilenc nappal a Habsburg-ház trónfosztása előtt. Az Abonyban felszentelt zászló - és a Sztankó Soma vezette 49-es honvédzászlóalj - április 11-én a rákosmezei csatában esett át a tűzkeresztségen. 27 A szabadságharc hanyatló szakaszában Abony fontos gyülekező, illetve átvonulási helye volt a Duna-Tisza közi seregeknek. „Az új szőlők Táborhegynek azért neveztetnek - olvasható Pesty Frigyes helynévtárában - mivel 1849. június július havában a turai csatát megelőző napokban a magyar hadsereg táborhelyéül szolgált." № Az Aradon kivégzett Lázár Vilmos tábornok a következőképpen emlékezik meg a magyar seregnek Cegléden, Nagykőrösön, Szolnokon, Újszászon történő átvonulása utáni júliusi napokról: „Harmadnapra ismét oda jutottunk, ahonnan elindultunk, Abonyba. Végre megint Tápiószelére, ahonnan az összes lovasság Túrára nyomult előre, s itt a maga nemében nevezetes turai csatát vítta, és megverve jött vissza. Megint Abonyba és Nagykőrösre mentünk. Kőrösről Kecskeméten, Félegyházán, Kisteleken, Magyarország végtelen sivatagain át Szeged alá vonultunk." ю Degré Alajost, a márciusi ifjak egyikét, Abony későbbi országgyűlési képviselőjét, sebesülten szállították a turai csata után Aradra, Abonyon keresztül. Később így emlékezett vissza erre: „Oly leverő s fájdalmas érzés vett rajtam erőt, hogy Abonyig egyben sírtam. ... Abonyban megpihentem. Micsoda pihenés volt ez? Megváltam szép századomtól, annyi sok jó pajtástól! Vajon fogome őket többé látni az életben? Úgy éreztem, hogy szívem is meg van sebesítve." M) Abonyi Lajos leírása szerint a honvédsereg „... csak éppen a turai sebesültek kórházát hagyta hátra a Szily házban, két napig tartó elvonulással Törtelen keresztül Szeged felé húzódott. Nyomukba jött harmadnapra ... Benedek császári tábornok az ő hadosztályával és tábort ütött a vásártér mellett lévő szántóföldeken a szélmalom mellett, szemben a város gyümölcsöskertjétől egész a Szapáry nagy szérűskertig, a városból magoknak, lovaiknak élelmiszert rendelt ki a mintegy 4.000 főre menő hadseregnek. A mellett a városból naponta három úri embert és három földes gazdát rendelt ki kezesekül a végett, hogy sem a város fellázadása, sem a városban netalán titkon lappangó felkelők által meg nem fog támadtatni." Az abonyiak csellel vetettek véget a túszszedésnek: a túszul rendelt Török Dénes gyógyszerek segítségével kolera-tüneteket színlelt, ezzel elvette a császáriak kedvét attól, hogy bármilyen kapcsolatba kerüljenek Abonnyal, - ahol valóban terjedni kezdett az országosan fellépő kolera. 3 ' '449
