Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között

Julius 13-án a várost megszálló orosz katonák vele cseréltették ki a magyar lobogót a fekete-sárga császárira. Esdekelve kért kegyelmet a város lakói számára.

90 Szeptember 7-én Varga Soma főszolgabíró - megtorlásul - felfüggesztette állásából Drágffy Sándor tanácsnokkal együtt, sőt javaikat is összeíratta, és zár alá vette. 1850. június 13-án - a bíróválasztáskor - újból a tanács tagja lett. A legmagasabb tanácsnoki fizetéssel 1859- március 13-ig viselte ezt a tisztséget, mikor is Püspök-Vác és Káptalan-Vác egyesülése miatt a városi tanácsot átszervezték, s őt magas összeggel nyugdíjazták.

91 1879- január 4-én - 85 éves korában - végelgyengülésben halt meg.

92 Makay Imre élete és bírói működése ugyan túlnyúlik a dolgozat által vizsgált korszakon, arra viszont jó példa, hogy a feudális jellegű városi bírót itt is felváltotta a hivatali munkában jártasabb, az iskolázott, a kor magasabb igényeit kielégítő bíró. ÖSSZEFOGLALÁS Püspök-Vác egyházi mezőváros, püspöki székhely életében az 1790-től 1848-ig tartó időszak mint más vonatkozásban is - a bíróválasztásokban is a fejlődés tendenciáját mutatja. A város igyekszik jogait kiterjeszteni, végső célként a szabad királyi városi jog elnyerését tűzi ki. Az építő szék összehívatásának jogával él, s a bíróválasztást minden áron igyekszik kikövetelni földesurától, sőt az 1830-as években megjelenik az igény a többi - addig a földesúr által kinevezett - tisztségviselők megválasztására is. A szavazási forma, ami a XVIII. század végén jelent meg, de valójában a XIX. század elején terjedt el, a szabad királyi városokban szokásos u.n. voxoló ládásszavazás, szavazatszedő bizottsággal. A mindenkori földesúr joga az építő szék összehívása, a kandidáció és a belső tanács tagjainak, a szenátoroknak a kinevezése. Ezzel a jogával befolyásolhatja a város vezetőségének összetételét, ezen keresztül a várost irányítani tudja. A bíróválasztások összehívásának elodázása eszköz a kezében, amelyet a konfliktusok felmerülésekor alkalmazott is.

93 Azonban a város ilyen esetekben a földesúr megkerülésével a Helytartótanácson keresztül próbál jogainak érvényt szerezni. A bíró a középkorias, feudális jellegű tisztviselőből bürokratikus hivatalnokká válik, akinek munkáját rendeletek szabályozzák. A város, a vezetés hierarchikus felépítésén keresztül - külső tanács, szószóló, belső tanács, bíró - ellenőrizni próbálja több-kevesebb sikerrel munkáját. Megjelenik, s egyre inkább előtérbe kerül a tanult, az ügyintézésben jártas bíró iránti igény, s a korszak végén egyre több olyan embert választanak bírónak, aki azt megelőzően hivatali ügyintézésben jártasságra tett szert. A bíróválasztás gyakorta más, azonos státusú mezővárosokban hasonló volt. Szombathely püspöki mezőváros bíráját szintén a püspök négy jelöltje közül választották meg. A belső tanács tagjaiból kerültek ki a jelöltek, de köztük volt minden esetben a leköszönt bíró is.

94 A bíró megbízatása azonban csak egy évre szólt, s így minden évben Szent György napján tartottak bíróválasztást. Győrben - a szabad királyi városi jog elnyerése előtt - a városi tanács négy jelöltje közül választottak a polgárok. A jelöltek természetesen itt is a tanács tagjaiból kerültek ki. A legtöbb szavazatot elért jelölt lett a bíró, ha a káptalan megerősítette 0t.

9,5 94