Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között

idézett részletéből kiderül, hogy az újonnan bevezetett szavazási rendszert nem fogadták lelkesedéssel a városi lakosok. Valószínűleg jóval kevesebben mentek szavazni, mint ahányan valóban megjelentek a bíróválasztásokon. 1801-ben és 1803-ban hirtelen megugrott a leadott szavazatok száma. Ez a polgárok aktivitását jelzi. Ezeken az építő székeken nem a prefektus Anchely János elnökölt, hanem a város kérésére külön kamarai biztosok irányították a választást. Kiugróan alacsony az 1813- november 18-i bíróválasztások szavazatainak összege. Ebben az esztendőben ez már a második választás volt. Drobny Antal halála miatt vált szükségessé másodszor is bírót választani. 1818-ban és 1820-ban az előzőekhez képest igen magas volt a leadott szavazatok száma. 1824-ben azután eléri az addigi csúcsot, 500 összszavazattal. A megválasztott bíró - Mitterhoffer Ádám - népszerűségét jelzi, hogy a szavazatok közül 470-et kapott. 1828-ban ugyan nem tudhatjuk, hogy pontosan hányan szavaztak, azonban a jegyzőkönyv szerint a polgárok nem fértek el a szavazóhelyiségben

52 valószínűsíthető, hogy meghaladta a szavazók száma az 500 főt. Ezt egy kb. 10 éves hanyatló periódus követte. 1838-ban újra nőtt a polgárok érdeklődése a közélet iránt. Nem véletlen, hogy zendüléstől tartva a püspök nem akarta kiírni a választásokat. Január eleje helyett március derekán mégis össze kellett ülnie az építő széknek. A leadott szavazatok száma 619, ebből az új bíróra, Rutzmózer Ferencre 583 jutott. 1845. január 11-én érte el a leadott szavazatok száma a legmagasabb összeget, 987 polgár adta le a voxát. A téli hidegben a tanácsház udvarán szavaztak. Az új bíró - Vajzer József - 770 szavazatot kapott. Mégis a közönyösségre panaszkodik az 1847-ben kelt ismertetőben Árvay József."

53 A szavazók számának változása meglehetősen hullámzó, nem emelkedik egyenes arányban a városi lakosság számának növekedésével.

154 Sokkal inkább a politikai-közéleti érdeklődés, a polgári jogok felértékelődése, a városi önkormányzat szerepének növekedése van befolyással a szavazatok számára. A leadott szavazatok megoszlása /3- melléklet/ a jelöltek népszerűségét is mutatja. A megválasztott bíró általában nagy szavazattöbbséggel nyert. Egyetlen alkalommal - 1820. január 10-én dúlt nagy csata két jelölt között. A volt bíró, Hajnik János 162, az ekkor megválasztott bíró, Mitterhoffer Ádám 169 szavazatot kapott. Érdemes összehasonlítani azt, hogy kit hányszor jelöltek és hányszor választottak meg bírónak. A jelöltség száma ritkán egyezett a megválasztások számával. Singlery Józsefet egyszer jelölték 1841-ben, s akkor meg is választották bírónak. A további közéleti pályafutásának a halála vetett véget. 1842-ben halt meg. Juhász Györgyöt szintén egyszer jelölték bírónak 1796. január 5-én. Ekkor meg is választották, s 1798. július 15-ig irányította a város ügyeit. Többször nem jelölték, aminek az az oka, hogy az uradalom tisztje lett. Krenedits János hatszor került fel a jelöltek közé, s ebből ötször bíróvá is választották. 1828. január 4-től 1838. március 13-ig folyamatosan viselte ezt a tisztet. 1838-ban azonban a választásokon igen jelentős szavazatkülönbséggel - 583 : 33 - győzte le őt Rutzmózer Ferenc, akinek nyolcszori jelöltségéből ez az egy volt sikeres. Vajzer Józsefet háromból kétszer, Makay Imrét pedig két jelölésből egyszer választották meg a város első emberének. Regele Józsefet tizenkétszer jelölték bírónak, de csupán háromszor nyerte el a szavazók bizalmát. Hajnik János kilencszer volt a jelöltek listáján, de csak kétszer lett bíró: 1790. január 9-én és 1818. január 19-én. A közbeeső időben azonban hatszor volt polgármester. Mitterhoffer Ádám és Drobny Antal is 4 cikluson keresztül viselte a bírói tisztet. Drobny Antalt nyolcszor jelölték, de csak 1798-ban és 1801-ben majd 1811-ben és 1813-ban lett bíró. 87