Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között
1816-ban Lauro Gáspár szolgabíró - aki ekkor a választás elnöke is volt- kijelentette, hogy szükségtelen lenne bíróválasztást tartani, mert Regele József ellen semmi kifogás sem merült fel „Mindazonáltal csak ugyan az Birói Választáshoz melly minden két esztendőkh ell telletével megtartani szokott, az városi közönségnek törvényes jussa volna... " M megtartják a választást. Fordított volt a helyzet 1822. január 3-án. A bírót - Mitterhoffer Ádámot - közfelkiáltással meg akarták erősíteni továbbra is hivatalában, de az elnök mégis elrendelte a választást. 1838-ban reformtörekvések vették kezdetüket. Titkos összejöveteleket tartottak, petíciókat írtak. Ilyen körülmények között a püspök nem szándékozott építő széket összehívni. Január 3-án „Feli olvasatott Tettes (Tekintetes) Uradalmi Praefectus Urnák Pecsét alatt a tanácshoz küldött azon levelem, mellynek következésében az eránt a Városi Tanács Tudományban tettetik, hogy némely nyughatatlan lakosok által gyakorlott tilalmas gyülekezeth tartása és a népet Házonkénti eljárásokkal pártütésekre való buzdítása által történhetőzfírzavarokh a bűnös következésekh meg szüntetése tekintetéből a Városi Tanács ujabbi alkottatása tárgyában legközelebb érkezett kegyelmes királyi Resolutio Szövetségében, s városi Tiszt újíttás az áttal tartatni nem fog." 1 '' A város készen állt a válasszal. A következő napon, január 4-én megbízták Makay Imre aljegyzőt egy folyamodvány megszövegezésével, amit január 5-én a Helytartótanácshoz felterjesztettek. Ennek hatására 1838. március 13-án mégis megtartották a bíróválasztást. 1840. január 3-án a két év leteltére hivatkozva kérték az építő szék összehívását az uradalomtól, eredmény nélkül. 1841. január 4-én újból levelet küldtek a püspök-földesúrnak, most már az előző választás óta eltelt három évre hivatkozva. A püspök január 18-ra tűzte ki a választás napját, s egyben utasította a tanácsot „hogy a tartandó Választások kegyelmesen ki tűzött határnapjáról a Városi lakosok nyomban értesítetnének, az alatt is a jó rend s csendnek köztüki fentartására nézve kellő felügyeilés gyakoroltassék. " K) A kétévenkénti bíróválasztás a város olyan joga volt, amely a kezdeti szokásból vált helytartótanácsi rendeletben is rögzített joggá. Ettől csak nagyon indokolt esetben tértek el. A reformkorban, főleg 1838 után a püspök-földesúr a választások elodázásával próbálta az erősödő polgári reformtörekvéseket elnyomni, sikertelenül. A városi tanács hivatkozva jogára a Helytartótanácson keresztül követelte ki annak gyakorlását. 1847. január 2-án Bubla Ágoston elnök így beszélt a város lakosaihoz: „A mai napon kitűzött czél a polgári jogok egyik, jelessebbének gyakorlásában t.i. a Város Bírójának és egyébb hivatalnokaik elválasztásában mutató ki. " ll A bíróválasztások megtartását mindig kérvényezni kellett a megelőző év decemberében. Rendkívüli esetekben - például a bíró halálakor - szintén kérni kellett a földesúrtól az építő szék összehívását. Attól függően, hogy a püspöki szék be volt-e töltve vagy sem, a püspöknek vagy a Kamarának címezték a kérvényt A földesúr joga volt a választások időpontjának kitűzése, a választás összehívása és kandidáció, vagyis az egyes tisztségekre jelöltek névsorának összeállítása. Mind a Kamara, mind a püspök az uradalmi prefektuson keresztül gyakorolta ezeket a jogokat. ELNÖKLŐK A prefektus volt az építő szék elnöke, vagy ahogyan akkor nevezték: az Elöl Üllő Ur. /2. melléklet/ Ettől a gyakorlattól kivételes esetben tértek el. Ilyen volt az 1801. január 2-i restauráció, amikor Anchely János prefektus és a város között annyira megromlott a viszony, hogy a Kamara „ megindulván és a sok rendbeli Panaszokh Igazságában meg győzettetvén " 1H Jeszenszky Mihály császári és királyi kamarai biztost rendelte ki a választások lebonyolítására. A következő év december 12-én a tanács levelet küldött a Kamarának, hogy miként azt az előző évben tették, a következő év elején is a „ bírói újjításnak mindjárt az esztendő első napjain megesni szokott tellyesítését T. Praefectus Anchely Urnák befolyása nélkül kegyelmesen elrendelni" szíveskedjék. 29 A 80