Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

Jakus Lajos /Falumúzeum, Репс/: A TÖRÖKTŐL MEGSZABADÍTOTT VÁC 1596-1622 Az első török uralom Vácon 1543-tól 1596-ig, a második 1622-től 1685-ig tartott. Az átmeneti időszak több szakaszra osztható: 1596-tól 1605-ig, a császári hadak 15 éves háborúja alatt, melyet egyik tanulmányunkban Vác gyászos évtizedének neveztünk, majdnem minden két évben magyar és török őrség váltotta egymást a várban. A város lakossága ezen időben a Szentendrei szigetre menekülve élt. l605-l606 között a vár és város az erdélyi fejedelem, Bocskai István védelme alatt volt. A zsitvatoroki béke határozata nyomán, 1б0б-Ьап Vác visszakerül királyi fennhatóság alá l607-l6l9-ig- Ekkor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai szállják meg a várat és várost. A török I62O. november 4-én elfoglalja a várat, de a város továbbra is Bethlen kezében marad 1622-ig. A nicolsburgi béke döntése nyomán Bethlen lemond Nógrád, Heves megye adóztatásáról. A török 1623-tól a vár megerődítésével, a város u.n. szandzsák székhellyé tételével 1685-ig birtokolja Vácot. /Muszták „váczi Szandzsiák Bek" Koháry Péterhez. Vác, 1629, június 19. OL Koháry-Coburg lt./ E tanulmány a két időpont közötti 25 év történetét a vár és város életében jelentős szerepet játszó személyek életkörülményeinek vázolásával, dokumentumok írások tükrében kívánja bemutatni. A CSÁSZÁRI HADAK 15 ÉVES HÁBORÚJA KÉZIRATOS NAPLÓ A 15 ÉVES HÁBORÚRÓL Az úgynevezett „tizenötéves háború" valóságban tizenhárom esztendőn keresztül, 1593-1606 között folyt. Eseményeiről 33 oldalas kiadatlan kéziratos napló sűrűn írt sorai szólnak. Szerzője Vízkelety 7'amás a Pozsony megye, semptei járás Dudvág átkelőhelyénél fekvő Vízkelet helységből származott. Fiskális /ügyvéd/, Nyitra vármegye országgyűlési követe, 1609-től kamarai elnök, közben az országbíró helyettese, l6ll-ben bekövetkezett elhunytáig. Naplója nem személyes élmény, hanem tudatos gyűjtés alapján a korszak ismertetése, hadműveletei 1592-től 1603-ig. ' Értesüléseit a táborokban, várak ostromában részt veitektől nyerhette, velük személyes kapcsolatban állt, így Illésházy István, 'íburzó György, Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc, s azok beosztottai: Fogrányi Benedek, Koháry Péter, Dóczy István, Beniczky Ferenc szolgáltathattak neki adatokat. Vízkelety többükkel rokoni kapcsolatban állt. Egyik lányát elveszi Dóczy István majdani váci főkapitány és későbbi koronaőr. Dóczy első felesége a Dunáninneni főkapitány, majd nádor Íburzó György rokona. A nádor lányát pedig l6l6-ban feleségül veszi Vízkelety Tamás fia, Mihály alnádor. A rokonság tovább szövődik a Vízkelety, Loránth és Beniczky család között. Vízkelety Tamás második felesége Loránth Borbála, annak fivére Ferenc pedig sógora Beniczky Ferenc majdan váci főkapitánynak: mindkettőjüknek neje Dacsó-lány. 2 Vízkelety Tamás nem akart történelmi munkát írni, mint kortársai: Forgách Ferenc, vagy Istvánffy Miklós. Naplója kis negyedíves, bevezető oldalain nem is történelmi eseményeket örökített meg, /