Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Lukács Katalin: Ékszeresládika a tápiószelei Blaskovich Múzeum gyűjteményéből
2. BEÁGYAZOTT ZOMÁNC (ÉMAIL CHAMPLEVÉ) „A beágyazott zománcnál a fémlemeznek azokat a részeit, amelyek az ábra körvonalain belül esnek, kivésik, vagy maratás, mechanikai préselés, vagy gilosálás útján bemélyítik s az így keletkezett ágyakat töltik ki zománccal. A rajz körvonalai a fémalap színének magasságában állva adják a természetes választó falakat. Ez a zománcozási eljárás tehát a rekeszzománctól csak abban különbözik, hogy az utóbbinál a fémalap és a rekeszek két különböző részből állnak. A beágyazott zománcnál ellenben egy szervesen összefüggő, összetartozó s egymástól el nem választható egészet alkotnak." 10 Beágyazott zománcból készültek a frizek, a karos lóca és egyes figurák díszítései a ládikán. 3. Az ÖTVÖS-ZOMÁNC „Az ötvös-zománcok csoportjába tartozik az a zománc, amellyel magas reliefben előállított kisebb méretű képeket, vagy aranyból egészen szabadon kiképzett plasztikus alakokat vonnak be. Ezt a már nagyon régi, de a XVI. század óta különösen az ékszerészetben fellépett zománcozási módot domborművű zománcnak nevezik. (Émail de ronde bosse.) A zománcok, melyek ennél a műgyakorlatnál alkalmazásba jönnek, részint átlátszatlanok, részint transzlucidok." 11 A ládikánál így készült az emberek, állatfigurák, maszkok színezése. 4. A FESTOZOMANC „A XVII. század közepén a vegyészet oly mértékben fejlődött, hogy olyan fém-oxidok álltak rendelkezésre, amelyekkel fehér alapzománcon, az olajfestéshez hasonló finomságú színárnyalatokat tudtak elérni. így a zománcalapra finom miniatűr képeket festhettek. A fémalap - még az arany is előfordult - láthatatlanul maradt, már nem kapott szerepet a kompozícióba, csupán a stabilizáló recipienst jelentette... Míg a valódi zománcokhoz a színező fémoxidokat már a nyerszománc előállításakor hozzákeverik, a miniatűrfestészetben ezeket finoman adagolják és tetszés szerint árnyalják, majd utólag festik fel a fehér alapzománcra és égetik be." 12 A ládikánál az oszlopok zománcozása készült így. AZ ÖTVÖSJEGYEK VIZSGÁLATA A Blaskovich György által adott ismertetésből idézem: „Az ereklyetartőt a XIX. században ékszertartónak alakították át, amikor egyes fémréKardot viselő oszlopfő-figura, lábán jól látható „ HB " ezüstjellel 507