Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Kisfaludy Katalin: Abony 1944–1949. Politika, gazdaság, társadalom
időre sikerült összehangolni az MKP, az SZDP és az NPP helyi szervezeteinek munkáját, de a „három munkáspárt" nem volt képes közös nevezőre jutni a Kisgazdákkal, éppen azzal a párttal, amelynek programja Abonyban a legnépszerűbb volt, legalábbis a szavazatok aránya ezt jelzi. Vezetőit azonban „jobboldalinak" minősítették, s azon dolgoztak, hogy „közös erővel.. .lehetetlenné" tegyék az abonyi kisgazdákat. 47 A pártok helyi szervezetei közti egyet nem értés és hatalmi villongások végül azt eredményezték, hogy 1946. november 9-én „pártközi értekezlet...föloszlatta a nemzeti bizottságot". 48 Az egészen egyedinek számító eset mögött az MKP helyi vezetésének erőszakos, sokszor törvénytelen megnyilvánulásaira adott választ kell látnunk, de azt is, hogy az ún. 19-esek kora lejárt, márpedig Abonyban éppen ők jutottak vezető szerephez a pártszervezetben. 49 „Pártunkban különösen vidéken, jelentékeny szerepet játszanak az 1919-es elvtársak... többségük nem érti meg, sőt ... elutasítja a párt vonalát ... Ennek következtében helyenként a viszony a többi párttal ... megromlik ... a demokrácia erői megoszlanak..." 50 Abonyban tipikusan ez történt. Ácsai Imre az MKP helyi szervezetének titkára - így nem kerülhette el azt a sorsot, amely jónéhány 19-es mozgalmárnak osztályrészül jutott 1945-46 folyamán. 51 Ácsait felsőbb utasításra leváltották, de ennek valós okait vele nem közölték. A korabeli dokumentumok „Ácsai ügy"-ről beszélnek, s csak sejteni lehet, hogy súlyos, de nem politikai jellegű vádakkal illették, amelyek alól nem tisztázhatta magát. Ez az ügy évekre megbontotta az MKP helyi szervezetének egységét, sem a párttagok, sem a közvélemény nem kapott információt, így a pártszervezet tagjai volt vezetőjükhöz húztak, a kívülállók viszont kommunista ellenes propagandához találtak jó ürügyet - szól a korabeli jelentés. 52 A helyzet csak lassan és fokozatosan konszolidálódott, hisz 1947 közepén még mindig arról olvashatunk, hogy az abonyi pártszervezet válságokkal küzd s későn kezdte meg választási előkészületeit. 53 Nem csoda, hogy ilyen körülmények között nem sikerült maga mögé állítani és megnyerni Abony választóképes lakosságát. Abony választópolgárai nem arra szavaztak, amit országos méretekben a választások eredményeztek. Köztudott, hogy az MKP küldhette be a legtöbb képviselőt a Magyar Parlamentbe. 54 Ez lehetőséget adott arra is, hogy az MKP kizárólagos hatalmat szerezzen magának az országban. Az SZDP és MKP - 1948-ban történt - egyesítése, a többi párt elsorvasztása után a Magyar Dolgozók Pártja lett Magyarország egyetlen kormányzópártja. 55 Magyarországon a politikai küzdelmek, a pártharcok kora lejárt. Abonyban is ennek függvényében alakult a politikai élet. 1948 nyarán megalakult a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezete. 56 A község nemzeti bizottsága 1949- január 30-án tartotta utolsó ülését, jóllehet az Országos Nemzeti Bizottság 1949. január 29-én föloszlatta a nemzeti bizottságokat. 57 Az 1949- május 15-i országgyűlési választásokon a Népfront jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot Abonyban is. 58 A község képviselőtestülete 1950. április 17-én tartotta utolsó ülését, anélkül, hogy ismerte-ismerhette volna sorsának további alakulását, vagyis a képviselők nem tudtak arról, hogy a testületet hamarosan fel fogják oszlatni. Az első tanácsválasztásokat 1950 októberében bonyolították le Abonyban, tanácsának első elnöke Mucza János volt. Abony is 1950-ben vesztette el nagyközségi státuszát. 59 II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Abony lakosságának többsége mezőgazdasággal foglalkozott és abból élt. Gyárak, nagyüzemek nem települtek a községbe, de 1950 előtt jónéhány kisiparos is dolgozott Abonyban, az ipari munkásság számaránya mégsem volt meghatározó. 1945 júniusában az Abonyi Műmalom és Villamosművek Rt. volt a község legnagyobb üzeme, amely 35 fővel dolgozott. 60 Háborús kárait jórészt fölszámolták, amikor helyreállították a nagyfe485
