Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kisfaludy Katalin: Abony 1944–1949. Politika, gazdaság, társadalom

Kisfaludy Katalin (Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya) ABONY 1944-1949. (POLITIKA, GAZDASÁG, TÁRSADALOM) POLITIKAI HARCOK Magyarországon sajátos helyzet alakult ki a világháború utolsó előtti évében. Szomszédaihoz képest azért volt egyedülálló az ország helyzete, mert ekkor, 1944 őszén már valamennyi szomszédos ország - az annektált Ausztriát kivéve - vagy fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, vagy a Hitler-ellenes koalíció tagja volt. Magyarország ellenben a nemzeti szocialista Németország és a fasiszta Olaszország szövetségeseként lépett be a második világháborúba és ebben a szövetségben lett vesztes ország. 1944. március 19-ét, az ország német megszállását követően beszűkült cselekvési lehetőségek közepette a politikát irányító hatalmi elit ellentétes előjelű próbálkozásai, a kiugrás kísérlete csődöt mondott. Igaz ugyan, hogy Horthy kormányzó küldöttsége 1944. október 11-én előzetes fegyverszüneti egyezményt írt alá Moszkvában, de öt nappal később a végletekig szélsőséges Szálasi-íéle rezsim került hatalomra.

1

1944. október 15-e után olyan vezetés került az ország élére, amely nem volt tárgyalóképes a szövetséges nagyhatalmak egyikének sem. Éppoly kétségekkel terhelt volt a háborúban kivérzett ország lakosságának jövendője, mint amilyen zavaros, bizonytalan és borzalmakkal sújtott időszakot élt. Biztos és kiszámítható csak az volt, hogy az ország katonai felszabadítását az a Vörös Hadsereg fogja elvégezni, amely már 1944 szeptemberében átlépte a határt. Már csak azért is megtehette ezt, mert a három nagyhatalom külügyminiszterének 1943-ban, Moszkvában tartott megbeszélésén megállapodás született arról, hogy e térség hadműveleteiben a szovjet csapatok kizárólagos szerepet kapnak. Arról azonban, hogy a politikai újrarendezés egyedül a Szovjetunió hatalmi érdekei szerint történjék, még 1944 októberében sem döntöttek. Sztálin szövetségesei - főképpen Anglia - még nem mondott le Magyarországról, legalább a tárgyalóasztalok mellett nem. A Hitler-ellenes koalíciót viszont mindenképpen életben kellett tartania, ezért a szovjet politikai vezetés még a fegyverek árnyékában sem kezdeményezhetett egy, a polgári rendet elsöprő, radikális változást Magyarországon.

2 1944. október 27-ig a magyar közvélemény még ennyit sem tudhatott. Ekkor jelent csak meg a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottságának kiáltványa, amelyben első ízben hozták nyilvánosságra a Magyarország további sorsát döntően befolyásoló politikai szándékokat.

3 Ezekben a politikailag rendkívül bizonytalan pillanatokban érkezett meg a Vörös Hadsereg a Szolnok-Budapest - stratégiailag is fontos - útvonal mentén fekvő településhez, Abony nagyközséghez. Területe hét napig volt hadszíntér és kilenc bombatámadást szenvedett végig, ezért érték súlyos háborús károk és veszteségek. A front idején 25 polgári személy vesztette életét, 80 épület 50%-os, 200 25-50%-os károkat szenvedett, a lakások 40%-a pedig enyhébb sérüléseket. Az iskolákat 50, felszereléseiket 90%-os kár érte. A téglagyár kiégett.

4 November 4-én vonult el a front Abony területéről, de ahogyan az ország minden nagyobb településén, úgy itt is szovjet katonai helyőrséget állomásoztattak, főképpen a harcoló alakulatok biztonságos hátországa védelmében.

s A szovjet helyőrség a gazdátlanul maradt abonyi főszolgabírói hivatalban rendezkedett be, parancsnoka a főhadnagyi rangot viselő Bocskov volt.

6 A község, amely akkor járási székhely is volt, lényegében nem maradt vezetés nélkül, jóllehet, mint annyi más településen is történt, a vezető tisztviselők jórészt elmenekültek. Elmenekült Vosits 480