Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896

Az állatállomány a következőképpen alakult: szarvasmarha (ebből 1570 magyar erdélyi fajta) ló szamár öszvér sertés juh baromfi méhcsalád. A statisztika szerint az 1512 gazdaságból mindössze egy alkalmazott műtrágyát. A gazdaságoknak alig több mint 1/3-ára esett csupán l-l lófogat és valamivel több mint l/óára jutott l-l ökörfogat. A fogatok megoszlásából egy jómódú réteg jelenlétére következtethetünk: a lófogatoknak csaknem 1/5-e hármas- illetve négyesfogat. A mezőgazdasági földterület többsége nagybirtokosok kezén volt. Az 1895-ös gazdacímtár a következő 500 hold feletti birtokokat tartja nyilván Abonyban: Harkányi Frigyes báró -3596 hold, 113 cseléd Hay Mihály -3555 hold, 24 cseléd Gulner Gyula, Vigyázó Sándor, Sivó Gyuláné -1458 hold, 25 cseléd Sivó Miklós, Polgár Mihály örökösei -1403 hold, 15 cseléd Szapáry István gróf - 776 hold, 20 cseléd özv. Blaskovics Albertné - 694 hold, 24 cseléd Schweiger Lajos -591 hold, 12 cseléd Gaál Gyula, Nemeshegyi József -586 hold, 21 cseléd Néppel Ferenc, Vida Istvánné -549 hold, 10 cseléd.

122 Rajtuk kívül több nagybirtokosnak volt még kastélya Abonyban, több régi nemesi család tagjai töltötték idejük nagy részét a községben. Abonynak a múlt század második felében nem volt számottevő ipara. Csupán néhány malom létezéséről van adatunk. Abonyi Lajos írja az 1856-os év krónikájánál: „Néppel Antal öt kőre alkalmazott nagy szélmalmát ... a közhasználatnak ünnepélyesen megnyitotta. ... A már romladozó és nem is elégséges szárazmalmok munkásságával szemben nagy hiányt pótolt s a város közörömére szolgált."

123 A századforduló éveiben három gőzmalom működött Abonyban. Egy kísérlet a helyi ipar erősítésére: „A városban egy szövőipari iskola kezdeményeztetett, amely ... csakhamar abba is maradt." - írja Abonyi Lajos az 1883-as év eseményeire emlékezve.

124 Nagyobb szerepe volt a lakossági szolgáltatásokat ellátó kisiparnak és kiskereskedelemnek. Abonynak „... van élelmes kereskedő és iparos osztálya. Országos és heti vásárokat tart." - olvashatjuk Galgóczy monográfiájában.

l2S Fényes Elek is, Galgóczy is felhívja a figyelmet a város emeletes vendégfogadójára. Az abonyi közbirtokosság 1850-ben ló, 1852-ben 22 boltosnak adott bérbe helyiséget. 1856-ban a közbirtokosok tulajdonában lévő 20 helyiségnek volt kocsmáltatási joga.

126 Az 1860-as években alapították az Abonyi Kereskedők Egyletét. A község iparosai 1885-ben szervezték meg ipartestületüket, melynek célja: „Tagjai mindennemű gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeinek felkarolása és szolgálata, tagjai részére új termelési és munkaalkalmak felkutatása", továbbá szakmai, általános továbbképzés, anyagbeszerző, termelő, értékesítő szövetkezet, hitelszövetkezet létesítésének kezdeményezése. Az Abonyi Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata 1899- novemberében alakult.

127 465 3018 1510 17 1 7155 2916 21665 406