Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896
melynek eredménye „sok ideig tartó feszültséget idézett elő." (Orczy Béla 1848-ban nemzetőrszázados volt. Az abonyi kerület képviselőjeként résztvett a kiegyezést előkészítő és formulázó 67es nagybizottmány munkájában, később külügyminisztériumi osztályfőnök, majd a király személye körüli miniszter lett. 61 ) 1867-ben országos feltűnést keltett az abonyiak tiltakozása a kiegyezés ellen. „Abony város közönségét, melyben a város teljes lakossága, öt-hat tekintélyesebb öregúr és vagy harminc elöregedett telkes gazda kivételével - a balpárthoz, Teleki László hagyományaként a pártot vezető Tisza Kálmánhoz fordult bizodalommal, - a kiegyezés nem elégítette ki. Csak annak örültek most már, hogy az alkotmányos megye újra visszaállíttatott." - írja Abonyi Lajos. Sőt arról is említést tesz, hogy a városfejlesztés érdekében eredményesen dolgozó Fejes Gáborbíró úgy elvesztette a népszerűségét Deák-pártisága miatt, hogy le kellett mondania. 62 A 48-as szellemű képviselőtestület 18Ó7. szeptember 1-jei ülésén úgy határozott, hogy az ország nyilvánossága elé hozza függetlenségi érzelmeit és hogy nyílt levélben biztosítja Kossuth Lajost hűségéről. A Magyar Újság 1867. szeptember 11-i száma közölte Sebestyén József'városi képviselőtestületi tag beszédét, melyet az abonyi testületi ülések jegyzőkönyvében is rögzítettek. Részlet a beszédből: „A szenvedések kora lejárt, azt mondják. Ámde igen sok van mégis, ami örülni nem enged, mert alkotmányunk fő alapjai hiányoznak. Innen a bizalomhiány és kétségbeesett nemzeti fajdalom: megcsonkított ezeréves jogaink miatt. Ugyanis van fináncunk, stemplink, trafikunk és töméntelen egyenes és nem egyenes adónk, s ami még legfőbb, van közös ügyünk. Ezek a nemzetre erőszakolt jogtalanságok. És ki adja nekünk vissza minden jogainkat?... Az országgyűlési bal- és szélsőbaloldal férfiait küzdelmükben támogatásunkkal segéljük, városunk nevében határozottan kinyilatkoztatván, hogy elvüket valljuk, és hogy reánk minden időben bizton számolhatnak, hogy megcsonkított 48-iki törvényeink teljes épségbeni visszaállítását csakis egyedül tőlük és általuk várjuk. ...Kossuth Lajos száműzött nagy hazánkfiát pedig keressük föl megtisztelő sorainkkal, biztosítván őt, hogy valamint eddig, úgy ezután is Abony város közönsége benne helyezi bizalmát." A Magyar Újság következő, szeptember 12-i száma közölte Abony Kossuthhoz írt levelét. Néhány mondat a levélből: „Kínos fájdalom tölti el keblünket hazánk jövője miatt. ...Vajha mielőbb bekövetkeznék azon időszak, melyben ön helyesnek és méltónak látná e teljesen felszabadult haza földjén megjelenni, hogy itt személyesen fogadhatná hű fiai üdv kivánatát; addig is pedig kérjük a magyarok istenét, hogy tartsa meg önt e hazának s kérve kérjük önt, ne hagyjon el bennünket, mert ... csak önben helyezzük bizodalmunkat. Legőszintébb honfiúi üdvkívánataink kijelentése mellett maradván valódi tisztelői: Abony város közönsége." A belügyminiszter már két nappal a levél nyilvánosságra hozatala után, szeptember 14-én reagált az abonyiak demonstrációjára. A következő leiratot intézte Pest megye vezetőségéhez: „Meglepetéssel értesül a kormány Abony község azon tévedéséről, melynél fogva - eltekintve attól, hogy politikai vitatkozások terére lépve áthágta törvényes hatáskörének korlátait, - Kossuth Lajoshoz intézett iratában, annak legújabb nyilvánosságra hozott politikai elveit és irányát helyeslő tüntetéssel fogadta, nem fontolván meg, hogy annak ... bizalmat szavazni annyit tesz, mint ... a haza iránti hűtlenség bűnrészesévé válni." A kormány csupán megföntolatlanságnak minősíti Abony levelét, ezért „.. .az említett mezővárosi község irányában ezúttal még minden komolyabb visszatorlástól tartózkodik, egyedül arra szorítkozván, hogy az illető végzés, mely e megfontolatlan bizalmi szavazatról szólt, megsemmisítessék." w A vármegyei bizottmány szeptember 17-i közgyűlésén ismertetik a belügyminiszter leiratát, október 8-án pedig felolvassák az ügyben vizsgálatot tartott Battha Andor főszolgabíró jelentését: „Abony mezőváros tanácsa és képviselőtestülete f.é. szeptember 1-én közgyűlést tartván miután éppen vasárnap volt, ezen gyűlésen a képviselőtestület s a lakosság nagy száma megjelent. ... Molnár Pál abonyi református tanító és rektor, egyszersmind képviselőtestületi tag - Abony 456
