Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Kocsis Gyula: Abony gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténete a török kiűzésétől a jobbágyfelszabadításig
l.SZ. MELLÉKLET Az abonyi jobbágyok újratelepítés kedvezményeit biztosító irat A „Szabadlevél - párja" (Nagykőrös, 1711. december 29) „Én Galánthai Balogh István, minden impetitorok ellen magamra vállalom mind a két ágon lévő Maradékimnak terheket, tudtukra adván mindeneknek, az kiket most, vagy jövendőben illetne, vagy illethetne az alább írt dologh. Hogy mivel én ezen nemes Pest vármegyében lévő Abany, Paladichi, Tószeghi és Kecskéi pusztult helységeknek örökös ura lévén, nem csak az magam szegény embereimnek, de sőt akármely Helységből kijövő is nevezett pusztáimra kiszálló szegény embereknek és más jövevényeknek is, az kiknek tudniillik megszállani kívánják és akarják. Tekintve ezen mostani súlyos és nehéz időnek mivoltát, nem különben az Háboróságnak alkalmatlansága miatt lett s történt pusztulásukat, romlásukat és megszegénedéseket is, azokra nézve, hogy annyival is inkább jobban és könnyebben gyarapodhassanak. Építkezzenek és megmaradhassanak: három egész esztendőkig való szabadságot és engedelmet adok és engedek azon megnevezett pusztáimnak szállására. ígérem, assecuralom és fogadom is, mennél jobban lehet, mindennemű igazságukban és szabadságukban is ezen levél tenora szerint meg is tartom, forealom és manutenealom. Semminemű jövedelmeket és hasznokat és proventusokat, se nekem, sem ha az idő alatt halálom történvén maradékaimnak és successoraimnak se ők, se maradékaik adni ne tartozzanak az föllyebb írt három esztendők forgása alatt, kivévén mindazonáltal a kilencedet, kinek preasetálásával a földtül szokás szerint tartoznak. Az mi penigh illeti a tzedDézmát, ha magamnak vagy praescriptusimnak nem tetszenek, vagy megtartani nem akarnák, tehát ők magok letévén az Árendátióját, azt is közétek engedem. Annak fölötte ha számomra valami hal találtatnék és azt vagy én, vagyis az én képembeli utánam kívánná fölvitetni, tehát az maguk alkalmatosságukkal Pestig, vagy Váczig tartozznak fölvitetni. Hozzáadom azt is, hogy ha valamelyik helységben szőlőt építeni kívánnának és akarnának, arra is építésére vigore praesentium Tíz egész esztendőkig való szabadságot és engedelmet adok és engedek. Azonban eltelvén az helységnek megszállása iránt való 3 esztendők és az szőllő építése iránt is az 10 esztendők. Tehát mint más e tájon lévő Helységbeliek, úgy ők is szokás és országunk élő törvénye szerint mindennemű proventusokat tartozzanak kiadni. Melyeknek nagyobb bizonyságára és Erejére nézve ezen subsciptiom és szokott pöcsétemmel megerősítetett Szabad levelemet az alább... coramizalt nemes és böcsületes személyek előtt adtam ki. Kőrösön 29 Decemberis Anno Milesimo septuangetesimo Undecimo Balogh István (síg.) Coram me Joanne Cseplési (Loc, síg,) Coram me Michaele Siros (L.s.) Coram me Stephano Beretvás. Coram me Stephano... (L.s.) et me Scribenti Michaele Ballá (L.s.)" Tudomásunk szerint a közölt okmánynak 2 másolatos példánya van. Az egyik a Pest megyei Levéltárban, a második Abonyi Lajos községtörténete kéziratában (I. 127-129-0.). Ez az első hiteles okirat, amely a török idők után az új földesúr-jobbágy viszonyt a század első felére szabályozza. 434
